Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
A MAGTAR RENDI ALT,AM HUNT ABl KORÁBAN 115 feltenni, liogy az adó megállapítására a voltaképpeni tárgyalások után s a nemesi követek nagyobb részének részvétele nélkül, talán eltávozása után került sor.' Az 1448. évi adónak az országgyűléstől függetlenül történt kivetését tanúsítja a körmöebányai vállalkozó polgár, Modrar Pál március 3-i elismervénye. Ez egyrészt határozottan megmondja, hogy a dica generalis-t a bárók rendelték el,29 3 másrészt keltezésében arról tanúskodik, hogy a május második felében tartott országgyűlést két hónappal megelőzve már a dicatorok kezében volt a begyűjtött pénz. Az adó nagyobb volt, mint az előző évi, mert négy telkenkint tett ki egy aranyforintot. Beszedésére és közvetlen felhasználására, mint korábban is, az egyes országnagyok és nagybirtokosok nyerhettek felhatalmazást. Modrar ui. az Abauj megyei adóból Pelsőczi Bebek Imre erdélyi vajda, a jászok és Abauj megye ispánja felhatalmazása alapján kapott 200 aranyforintot. Azonban az országgyűlést követően is szólnak adatok adóról. Augusztus 12-én Hunyadi utasította Középszolnok megyei dicatorát, hogy a „beszedett pénzt", mivel fegyvereseket kell felfogadnia, hadseregével pedig a török ellen megindult, azonnal hozza utána, ha pedig még nem hajtotta volna be, haladéktalanul cselekedjék.29 4 Kétségtelenül evvel az adóval egyidőben folyt be az a 250 aranyforint, amelyet Perényi J^nos tárnokmester Ung megye birtokosaitól szeptember 1-éntaxageneraliscímén vettát.29 6 AzUngmegyeidica neve, sőt mértéke is — négy telkenkint egy aranyforint — pontosan megegyezik az abaujival s így valószínűnek kell tartanunk, hogy a Hunyadi által csak általánosságban ,,pecunia"-nak nevezett adó azonos velük. Arra a kérdésre, hogy miért került sor Abauj megyében oly korán a beszedésre, vajon nem két generalis taxa-t vetettek-e ki egy év alatt, nem tudunk válaszolni. Minden kétséget eloszlat az 1449-i adó arra vonatkozólag, hogy megyei követek nem voltak szükségesek elrendeléséhez. Ebben az évben egyáltalán nem volt országgyűlés hanem csak az országos tanács volt együtt júniusban.29 6 Ennek ellenére mégis kivetésre és beszedésre került egy generalis taxa, amelyet az ország valamennyi lakója köteles volt megfizetni. Szécsi Dénes bíboros, esztergomi érsek július 12-i utasítása tanúsítja eztr amelyet Pozsony megyébe küldött dicator et exactor-ához, Cheppen-i Mihály diákhoz intézett. Arra szólította fel benne emberét, hogy mentesítse a pozsonyi polgárokat az általánosan elrendelt adó beszolgáltatásától, mivel azt nekik ő és akormányzó elengedte.297 Az utasítás amellett, hogy a bevételnek az előkelők közti szokásos szétosztását is tanúsítja, időben igen közel esik a júniusi tanácskozáshoz. Mint 1443-ban,'"most is körülbelül két hétnyi idő telt el az adó elrendelése és a beszedésére tett első intézkedések között! Országgyűlés nélkül és a megyék hozzájárulását előre meg nem szerezve került sor 1450-ben az.északi részeket terhelő adónak a kivetésére, amelyről később fogunk szólni, de ugyanerről tanúskodik az 1451. évi generális taxa is. Ez* igen későn rótták ki. Ha Hunyadi november 27-énfigyelmeztetteapozsonyipolgárokatEsztergomból,[aholakkör az országos tanáccsal tartózkodott,29 8 hogy ne vonakodjanak az adót megfizetni — helyesebben : a város birtokában levő falvak jobbágyaival megfizettetni —, akkor nagyon valószínű, hogy az országnagyok az adózást elrendelő első utasításukat az év utolsó 293 ex et de dicca generali vid elicet a quatuor pórus unum auri florenum per huius regni barones imposita. (Dl. 88.228.) 294 Thallóczy: Szerbia 151. 1. 295 Dl. 31.575. 296 Ezt Kovachich (Vestigia 272. 1. és Supplement um H. k. 110. 1.) és Teleki (n. k. 115. 1.) előadásával szemben Knaitz (i. m. SO. sköv. 1.) meggyőzően bizonyítja. 297 a solütione presentis taxe cunctis regnicolis generaliter imposite, ne is háborgassa . őket pretextu huiusmodi taxe. (Pozsony város lt. Középkori oklevelek. 4179. sz. O.L. Filmt ár.) 298 Knauz, i. m. 106. 1. 8*
