Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
A BÉCSI UDVAR JOBBÁGYPOLITIKÁJA 1761—J.790-1G 87 fordultak elő, a jobbágyok részéről, amint közben nyilvánvaló is lett, bogy ez az intézkedés sem a törvényeknek, sem az általános szokásnak nem felel meg". Visszaállítja az 1548. évi törvényekben megszabott robotot. Egésztelkes jobbágy egy pár ökörrel hetenkint egy napig dolgozik az úrnak, csak abban az esetben két pár ökörrel, ha a maga szántási munkájához is ilyen igát kell használnia. Egynapi igásrobot helyett csak egynapi kézirobotot lehet megkívánni. A fél-, negyed-, és nyolcadtelkesek megfelelő arányban tartoznak robotolni. Ez két vonatkozásban nagyjelentőségű újítás volt, és minden bizonnyal a jobbágy forrongás lecsillapítása végett hozatott. Az egyik, hogy egy napi igásrobottal a kancellária részéről ,,kicsalt" háromnapi kézirobot helyett csak egyet engedélyezett. Tudjuk, hogy a végső rendelet 1767-ben • a középutat választva, egy igás robottal két kézirobotot állított szembe. Még jelentősebb volt a robotnak a telekállomány szerint való arányosítása, amiről a XVI. századi törvényeink nem tudnak, de eddig a gyakorlatban is csak kevéssé érvényesült. Végül a királynő a kancelláriának kötelességévé tette, hogy ott, ahol a jobbágytelkek állományának kiszabására nincs elég föld a jobbágyok kezén, semmiképpen sem szabad a jobbágyok eddigi számát csökkenteni, hanem fél és negyedtelkeket kell kiutalni, „hogy az adó a megyében ne maradjon el az eddigi mögött".3 8 A magyar udvari kancellária már három nappal az első kézirat kiadása után beküldte a királyi biztosok részére megszerkesztett utasítás tervezetét, de mivel észrevette, hogy mi rejtőzik ama szándék mögött, hogy Vas es Zala megyébe a királynő nevezze ki a tisztviselőket, tiltakozott az erre vonatkozó királyi elhatározás ellen. Az államtanácsban viszont azt hangoztatták, hogy a királynq változtathat az eddigi gyakorlaton, a felvilágosodott abszolutizmust jellemző megokolással : „a hosszú gyakorlat, és a királyok engedékenysége nem veheti el az utódoknak azt a jogát, hogy más eljárásról gondoskodjanak, ha a kor követelményei, az alattvalók millióinak java, tehát az összesség és az egész királyság fennmaradása ezt kívánja meg". Azt a tanácsot adták a királynőnek, hogy maradjon meg elhatározása mellett és azt következetesen az összes megyékben érvényesítse, „mert amennyiben a mostani, oly kívánatos alkalmat és az ahhoz vezető körülményeket elmulasztják, ez a sok szempontból rendkívül hasznos szándék nem egyhamar lesz újból megvalósítható, amivel a mágnások hatalmát megtörhetnék és a kisebb nemesek nagy számát egészen az udvartól függővé tehetnék". A királynő meg is maradt eredeti elhatározása mellett. Az udvar tehát nemcsak a jobbágyokat akarta magához kapcsolni, hanem a jobbágyok forrongását arra is felhasználni, hogy a rendi ellenállás főfegyverét a megyei önkormányzatot kicsavarja a nemesség kezéből, és a megyei tisztviselők kinevezése révén politikáját támogató réteget teremtsen magának a rendek között.3 9 Az udvarnak ez a szándéka azonban mind a kormányszékek, mind a nemesség ellenállása miatt nem volt végrehajtható, s ebben egyetértett kis-, közép- és nagybirtokos nemes egyaránt. A királynő és a rendek közötti alkotmányos harcra azonban nem volt most idő. Az úrbéri kérdést, földesúr és jobbágy viszonyát kellett gyorsan elintézni, mert a Déldunántúlon a forrongás egyre nagyobb méreteket öltött, és már a puskák is eldördültek a parasztok ellen. Caramelli tábornok jelenté-38 Mindez az anyag Á. T. 1766 : 1376. 39 Á. T. 1766 : 1613, az idézet Stupan véleményéből.
