Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
ECKHART FERENC Az államtanács tagjai távolabbi politikai célok érdekében is ki akarták a helyzetet aknázni. A megyei autonómiába való beavatkozást is ajánlották az uralkodónak Koller ismertetett pontjainak további megtárgyalása folyamán. A magyar urak véleményei a királynő kitűzte időn belül befutottak. Egytől-egyig, bármily fontos kormányszéki állást töltöttek is be, a nemesi kiváltságok és az alkotmány sérelmét hangoztatták az udvar tervezett intézkedéseivel szemben. Az országbíró szerint titkos utasítások érvénytelenek volnának. A magyar földesúr a Primae Nonus értelmében szabadon használhatja és élvezheti jószágait, amit több későbbi törvény is megerősített, legutoljára az 1723 : V. tc. Ezért az úrbéri ügyeket a rendes bírói úton kell elintézni. A földesurak úgyis óriási károkat szenvednek „hálátlan" jobbágyaiktól. A tárnokmester szerint is a rendkívüli eljárás az 1741. évi VIII. tc.-ben is biztosított legfontosabb nemesi kiváltság tönkretételét jelentené. A jobbágytelkek kihasításával a nemes földjét, a jobbágyok szolgáltatásainak csökkentésével pedig vagyonát kisebbítenék. A nemes nyilvánvalóan súlyosan károsodnék. Bizottságok kiküldése az országgyűlés nélkül törvénytelen és határozataik érvénytelenek. A nemesek idézés nélkül ítéltetnének el. ,,Ily szokatlan szabályozásra egyedül a csőcselék alaptalan kiabálása vinne rá." A rendek vagyonáról országgyűlésen kívül intézkednének. Nagyon jellemző a magyar kamara elnökének, az újonnan meggazdagodott Grassalkovics Antal grófnak fejtegetése is. Az urbáriumok készítésének és felülvizsgálásának módja szabályozva van. Ezt nem tanácsos titokban tartani. „Mivel ez, ha megtudják, hogy a parasztok érdekében valamit tesznek, még a csendes és sérelmet nem szenvedő népet is felizgatná és lázadást keltene, hirtelen még nagyobb baj törne ki országszerte." Ebben a terjedelmes országban nagyon különbözők a helyi viszonyok, a terhek és az előnyök, s ezért egyforma urbáriumokat kidolgozni nem lehet. „Ezekben ismerhető meg a világ csodálatos berendezése, és Istennek felfoghatatlan gondoskodása. Ezért van az, hogy Magyarországon az alattvalókkal részint a régi szokás szerint, részint megállapodások szerint bánnak. S ezekben az osztályokban a jobbágyok kötelességét (visszaéléseket és kilengéseket mindig kivéve) törvényes szabályozás állapítja meg szilárdan." Fontos a földesurak és a hatóságok tekintélyét helyreállítani. „A köznyugalom érdeke tiltja, hogy a békességben élőket is feltüzeljék. Kis szikra gyakran nagy tüzet kelt." Ha a szabályozást az egész országra kiterjesztenék, ötven évig sem lenne vége, ami nagy kárt okozna úrnak, parasztnak és — a királynőnek (a contributio elmaradása révén) egyaránt. Gróf Csáky János helytartótanácsos szerint „amint lehetetlen minden eddigi törvényes szokást és esetleg belopódzott visszaélést megnevezni, éppúgy lehetetlen egyetlen általános intézkedéssel ezeknek gátat vetni. Olyan tengerre merészkednék így az ember, amelyről sohasem tudna visszatérni". A legfőbb dolog volna a megyei hatóságoknak a hatalmat biztosítani, és a parasztokat ,,a legélesebben engedelmességre és kötelességük teljesítésére szorítani". A feudális nagyurak parasztellenes kirohanásainak és annak bizonyítékait még szaporíthatnók, hogyan akarták letéríteni a királynőt a gyors reform útjáról. Ehelyett nézzük meg, mit tanácsoltak Mária Teréziának az államtanács tagjai. A titkos eljárást nem ajánlották. De az is megállapítást nyert, hogy az úrbéri ügyek tárgyalásának módja nem megfelelő. A helytartó-