Századok – 1956
SZEMLE - Gulyás Pál: Magyar írói álnév-lexikon (ism. Havas Ervin) 822
822 SZEMLE Befejezésül meg kell még említeni Hetés Tibornak „A Hadtörténelmi Intézet Levéltára" (1954 : 3 — 4.) c. levéltárismertetését és „A Szovjet Hadsereg magyarországi felszabadító hadműveleteinek magyarnyelvű bibliográfiájáét (1955 : 1.). Összefoglalva : a Hadtörténelmi Közlemények, a banne megjelent tanulmányok közti igen nagy színvonalkülönbségek ellenére, lényegében betölti feladatát. A céltudatos szerkesztés néhány döntő kérdésre koncentrálja a munkatársak figyelmét, s már az eddig megjelent írások is új vonásokat állapítottak meg függetlenségi harcaink történetében, s megkezdték 1919 katonai történetének tudományos feldolgozását. A jövőben arra kell törekedni, hogy elérjék ezt a színvonalat a hazánk felszabadításával foglalkozó tanulmányok is. A személyi kultusz leküzdése különösen ezen a területen igéri a hadtörtónetírás gyors fellendülését. HECKENAST GUSZTÁV GULYÁS PÁL: MAGYAR IRÓI ÁLNÉV LEXIKON A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei Függelék: Néhány száz névtelen munka jegyzéke (Rudapest, Akadémiai Kiadó. 1956. 706 1.) Gulyás írói álnóv-lexikona jogos feltűnést keltett a tudományos világban. Nemcsak azért, mivel Székely Dávid bátortalan kísérlete (1904) és Niklai Péter tanulmánya (Könyvtári Szemle, 1914) óta nem publikáltak a magyar írók és tudósok pseudonymjeinek feloldásával foglalkozó érdemleges anyagot, hanem azért is, mert a kiváló tudós műve mind módszerét, mind terjedelmét tekintve valóban imponáló. A kötet elején a szerző érdekes tanulmányban „leplezi le" az álnevek mögé rejtőző írók különféle fortélyait. Az álnéven író szerzők például sokszor lefordítják nevüket valamelyik idegen nyelvre, ez az eset Kossuth Lajos „Ramway"-álnevóvel (angolul ram = kos, way = ut!). Máskor a szerzők nem le-, hanem megfordítják nevüket, így lesz Adyból Yda, Révészből pedig Szever. Gyakori a vezetéknév és a keresztnév helycseréje is. Péterffi Gyula ilyen módon Gyulafi Péterré, Szentpétery Antal pedig Szentantali Péterré válik. Sok író szülőhelyének nevét használja, mások pedig klasszikus irodalmi alakokét (Caliban, Ivanhoe stb.). A névjegyek skálája még szélesebb és a kezdőbetűtől a vezetéknév első és az utónév utolsó betűjén keresztül a név közepének kiszakításáig terjedhet. Gulyás Pál negyven évi munkája fekszik a hatalmas anyagban. Művéhez id. Szinnyei József „Magyar írók élete és munkái" c. monumentális bio-bibliográfiai sorozatát vette alapul, amelyet a szerző 1939-ben folytatott, egészített ki, illetve modernizált. Ez a könyvtári és bibliográfiai munkában szinte nélkülözhetetlen kézikönyv-kiadás azonban a háború alatt félbeszakadt a D-betűnél, folytatásáról pedig igen sajnálatos módon eddig még nem történt intézkedés. Gulyás 42 napilap és 161 hetilap adatai alapján dolgozott és ez igen komoly szám, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy egymaga vizsgálta át a hatalmas anyagot. A feldolgozott sajtóanyag időben 1890-től 1920-ig terjed, a két világháború közti időből, valamint a múlt század kilencvenes éveit megelőző korból tehát a szerző legfeljebb Szinnyeire vagy személyes közlésekre támaszkodhatott, ebből is származik az álnév-lexikon néhány hiányossága. Mert Gulyás álnév-lexikona korántsem mondható teljesnek. Ez az igény fantasztikus is volna, mert különösen a sajtóanyagban lehetetlen minden egyes álnevet feloldani. A Massacurator álnéven író vasútügyi értekezés szerzője például ismeretlen marad, a 48-as óv Népfijóvel, Szerváciusával és Kemenchyjével együtt. Az álnév-lexikon tehát a magyar sajtóban használt pseudonymák egyharmadát, sőt talán egy tizedét sem oldotta fel. Ezt tapasztalhatjuk Gulyás művének használatakor a bibliográfiai munka közben a Történettudományi Intézetben, ahol a Magyar Történeti Bibliográfia 1867 —1918-as anyagát rendezzük, de összegyűjtöttük a felszabadulásig terjedő könyv- és sajtóanyag bibliográfiai felvételeit is. Céduláink száma nem jár messze a félmilliótól. Munkatársaink sok álnevet fejtettek meg, amelyek a lexikonból hiányoznak és ez figyelmeztetés, hogy könyvtáraink ós tudományos intézeteink között nem ártana szorosabbra fűzni a szálakat. A lexikon tíz Veridicus álnevet használó szerzője közül például hiányzik Komlóssy Ferenc (Hol késik a katholikus autonómia, Bpest, 1889), „Egy a régi Deák pártból" álnév alatt
