Századok – 1956

VITA - A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA - Józsa Sándor: A kínai történettudomány általános helyzetéről; feladatairól és néhány problémájáról 741

A KÍNAI TÖRTÉNETTUDOMÁNY ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL, FELADATAI liŐL 747 a nemzetiségi elvről vallott kezdeti felfogása éppen az akkor kialakuló lián nemzet nemzeti és társadalompolitikai felfogásának tükröződése. Jelszava, „az elnyomó mandzsu iga ledöntése a nemzeti Kína helyreállítása" nem más, mint a mandzsu uralom ledöntésének s a nemzeti állam megalapításának programja. A kínai népköztársaság megalakulásával, amely lezárta a polgári demokratikus forradalmat, a burzsoá hán nemzet fokozatosan szocialista nemzetté alakul. * A fent röviden ismertetett néhány probléma természetesen éppen csak bepillantást nyújthatott a mai Kína történettudományának életébe. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a felszabadulás után bekövetkezett hatalmas fellendülés a történettudományban is érezhető. E gigászi szervező munkában minden téren tapasztalhatjuk a Szovjetunió Kínának nyújtott testvéri segítségét. Ami a történettudományt illeti, az új egyetemek szervezésénél, vagy a most alakuló Országos Levéltár szervezésénél, a levéltáros képzésnél — amely területen a kínaiaknak nem volt tapasztalatuk — mindenütt ott látjuk a szovjet tudósok baráti segítségét. 1956 nyarán a Szovjet Tudományos Akadémia küldöttsége látogatott el Kínába, s ez a látogatás is igen gyümölcsöző volt a kínai történettudomány fejlődésére. Az aspiránsképzés kidolgozásánál szintén komoly segítséget adtak a szovjet akadémikusok. A szovjet egyetemeken már disszertáltak az első kínai aspiránsok. -Kétségtelen, hogy a kínai történészeknek hatalmas feladatokat kell megoldaniok. Hiszen mint Kuo Mo-zso a Történetkutatás c. folyóirat első számában megállapítja : ,,A kínai történeti forrásanyag nagy része még érintetlen állapotban van." A bűnös régi rend mulasztásainak pótlásával egyidőben a napi aktuális feladatokkal is lépést kell tartani. A KKP és a kormány messzemenő anyagi és erkölcsi támogatása, Mao Ce-tung elméleti útmutatása és a kínai történészek alkotókedve a biztosítéka annak, hogy a rájuk váró feladatokat megoldják. A magyar történészek előtt viszont az a feladat áll, hogy Kína történeti intézeteivel megteremtsék a baráti, tudományos kapcsolatot. E téren mér megtörténtek az első lépések, s talán eljött az ideje annak, hogy Ázsia és elsősorban Kina történetének tanulmányozását és oktatását, korunkban betöltött szerepéhez mérten, történészeink fontoléra vegyék. JÓZSA SÁNDOR Ifi SíÍ7Hdn4