Századok – 1956
VITA - Tolnai György: A parasztipar kialakulása és tőkés iparrá fejlődése Magyarországon (1842—1849) 709
VITA A PARASZTIPA 11 KIALAKULÁSA ÉS TŐKÉS IPARRÁ FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON (1842-1849) A magyarországi tőkés iparfejlődés vizsgálata fontos feladata történetírásunknak ; a kérdés döntő láncszemét szolgáltatja hazánk gazdasági fejlődésének a kapitalizmus rendjében s ugyanakkor a munkásosztály fejlődése elemzésével e termelőmód sírásójának, a szocializmus építőjének történelmi útját is megvilágítja. E téren marxista történetírásunk már komoly eredményeket ért el s az utóbbi években több, a problémával foglalkozó mű látott napvilágot.1 E munkák a hazai tőkés ipar — a manufaktúraipar és gyáripar — fejlődésével foglalkoznak a magyarországi ipari kapitalizmus felfelé menő szakaszában. Az ipari fejlődós kezdeteinek vizsgálata nálunk eddig a városi — elsősorban a céhes, másodsorban a kontár — ipar fejlődésének kutatásában merült ki. A falusi eredetű paraszti iparral s ennek általános iparfejlődésünkre való hatásával — melyet az orosz iparral kapcsolatban Lenin ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban" c. klasszikus műve oly részletesen tárgyal — történészeink egyáltalán nem foglalkoztak. Ahol a kérdés egyáltalán felvetődik — pl. Lederer elvtársnő könyvében —, Magyarországra vonatkozólag elutasításra talál : „Az iparnak azt a felbomlását, amelyről Lenin beszél Oroszországban, a falusi kusztáripar szerepét nem igen tudjuk Magyarországon felfedezni a kapitalizmus kezdeti kibontakozásának időszakában."2 Magyarországon azonban a tőkés fejlődés kezdetén volt — s pedig nem kisjelentőségű — parasztipar ; ebben a nemzetiségek parasztsága járt az élen. Ez a parasztipar igen jelentős iparfejlődésünk szempontjából. Először, mivel kialakulása a falusi háziipar felbomlásával, vagyis a belső ipari piac kialakulásával kapcsolatos. Másodszor, mivel a parasztipar egy sor könnyűipari ágnak s mindenekelőtt a textiliparnak fő fejlődési útja, általában a tőkés országokban s így a múltszázadbeli Magyarországon is. A parasztipari eredetű textilipar jelentőségét tekintve — figyelemmel arra, hogy ez a tőkés fejlődés korai szakaszának vezető iparága, s e korszakban az ipari tőke felhalmozásának fő területe — nem lehet közömbös gazdaságtörténetünk számára a parasztipar fejlődésének ügye. Az e kérdéssel való foglalkozás adóssága még a magyarországi marxista történetírásnak. Ezt az adósságot igyekszik törleszteni szerény keretei között az alább közölt cikk. A polgári forradalom korabeli adatokra támaszkodva a magyar és nemzetiségi területek parasztiparával foglalkozik az árútermelés kezdeti fokától, a háziipar felbomlásától kezdve egészen tőkés fejlődéséig a forradalomban s az azt közvetlenül megelőző korszakban. Vitacikként szerepel : a Történettudományi Intézetben a parasztipar kérdésében lefolytatott vitaülésen3 résztvett történészek ugyanis nem értettek egyet megállapításaival. Egyrészt teljesen elvették a parasztipar szerepét és tőkés fejlődését Magyarországon, másrészt, többségükben, ezt nem tagadták, de túlzottnak tartották a paraszt iparnak a cikkben vázolt jelentőségét. Mind az előbbi, mind az utóbbi álláspontra választ ad maga a cikk, bemutatva, hogy Magyarország nem foglal el „különleges helyzetet" Európában a parasztipar 1 így — megjelenésük s egyben történelmi korszakuk sorrendjében — lásd : Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés, 1790—1848. Bpest, Közoktatásügyi Kiadóvállalat. 1951. — Lederer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon, Bpest, Közoktatási Kiadóvállalat. 1952. — Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867—1900. Bpest, Szikra. 1954. — Berend Iván —Bánki György: Magyarország gyáripara 190Ö—1914. Bpest, Szikra. 1954. 2 Lederer, i. m. 128. 1. ' 1956. febr. 29-én.
