Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Maller Sándor: Marx és Szemere 667
688 MALLER SÍN DOR hazai népek kölcsönös kibékülésének az útja", az októberi diploma elfogadásán át, a kiegyezés dualisztikus formájának az ajánlásához vezet majd Szemere esetében. Villafranca előtt még attól félt Szemere, hogy a nemzet hallgatni talál Kossuth felhívásaira, aminek a nyomán most ,,új intervenció, új vérontás, új nyomor dúlna az országban,"86 most úgy érzi, hogy itt az idő, ha nem is a politikai cselekvésre, de az írásra : majd eljön amannak is az ideje. A magyar kérdést a külföldi sajtó naponta feszegeti, hol leveleket, hol vezércikkeket írnak rólunk, ,,csak az a baj, hogy az itteni újságírók rólunk mit sem tudnak".8 7 Cikksorozat nem segíthet ezen, csak egész könyv ; „eddig hallgattam, mert a nemzet is hallgatva tűrt, most ez mozog, beszél, mer, a közvélemény figyelmét magára vonta, tehát itt az ideje magyarázólag lépni fel."8 8 Pár hét alatt kész a munka : La Question Hongroise 1848—1860 ; első könyve, amit franciául írt.89 A sietség nem használt neki. JBár könnyen olvasható röpirat lett belőle, amolyan történelmi vázlat-sorozat, ismétlései mutatják, hogy túl gyorsan íródott, amit főleg szerkezete sínylett meg. Szemere hat, Cobdenhez9 0 intézett levélben adta elő a magyar kérdés múltját és jelenét, célzatosan megtoldotta I. Napoleon egykori proklamációjával a magyarokhoz, továbbá Palmerstonhoz és Cavourhoz írt már említett emlékirataival, végül a magyar Corpus Juris néhány kivonatos részletével. Remélte, de hiába, hogy Cobden bevezetést ír majd elé ; különben azért írta éppen hozzá a leveleket, mert „angolhoz intézve könnyebb alkotmányunkról értekezni, a centralisatíohoz szokott francziának azt nehéz megérteni".91 Egész sor beszédes, jó hatású statisztikai adat pótolta az előszót. Szemere nem egy előbbi munkájában, aránylag korán élt már a statisztika célravezető eszközével. A hat levélben Magyarország számára régi jogait követelte vissza és 1848-ban nyert szabadságát, melyet a szomszédos népekkel is meg kívánt osztani. És a külföldi segítség? Csak magunkban bízhatunk! De ez már Kossuthnak és követőinek szólt, s nem annyira az idegen olvasónak. Szemere angolul és németül is meg akarta jelentetni a munkát : az első terv később valóra is vált, a másik csak szándék maradt. De Szemere így is meg volt elégedve : ,,E munkámmal végzem be az 1859-ki évet, mely jól végződik, e részben ; otthon a nemzet mer, szól, mozog, erélyt fejt ki, cselekedni kedvet mutat, — Európa kezdi figyelmét ráfordítani, — és ón itt kün tolmácsa akartam a nemzetnek lenni Európa színe előtt."9 2 Űj munkájáról Marxnak is beszámolt, sőt, fele haszon felajánlásával, az angol fordítás elkészítésére, de legalább is ellenőrzésére egyenesen őt kérte fel, mint aki „mestere a tollnak". Alig egy hete még Rónayt kapacitálta : „Akarnám angolul is kiadni, de ki fordítja le? Nem vállalná el azon föltétel alatt, hogy a hasznot felezzük? Azt hiszem szép haszon lenne belőle, mert a kérdés napi renden van, s néhány ezer példány eladására számíthatnánk. És kinél kellene kiadni? Mind erről tudósítson, — nem feledvén el, hogy a fő szempont nem az : nyerni, bár ránk fér az is, hanem használni az ügynek. De ne szóljon róla, eleve, embereinknek, csak Mayernek. A munka kész most, csak a stylt revideálom."93 A Marxnak írt december 15-i levél különben nyugtázza a New York Tribune cikk megérkeztét is, ami még ezután is fog témaként szerepelni. ce 11. Déc. [1859.] Mon cher, j'ai reçu votre article de N[ew] Y[ork] Tribune que je trouve supérieurement écrit. Vous connaissez sans doute, l'article de la Gazfette] de Cologne de 16 Oct., il est bien tronqué et défiguré. On commence à parler de notre pauvre patrie, enfin son tour est arrivé. Même les journaux français s'en occupent. Ça m'a décidé d'écrire une brochure, que je vais publier ici, et je voudrais la publier en anglais aussi. Elle aura de 100 —150 pages, elle est déjà faite, son style est légère, sa forme calculée à ce qu'elle soit une lecture pour tout le monde. " Uo. II. 161. I. •* Uo. II. 185. I. Uo. " La Question Hongroise 1848—1860. Paris. 1860. A 2. kiadás ugyanott, 1860. •• Cobden Richard (1804—1865) angol politikus, a szabadkereskedelem harcosa. Szemere támogatója és barátja. " Naplóm, Ö. M. II. 187. I. " Uo. 188. 1. " Levele Rónayhoz 1859. dec. 2. ö. M. V. 84.1.
