Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Maller Sándor: Marx és Szemere 667
MARX ÉS SZEMERE sitais pas pour vous en parler, notre devoir est de nous aider mutuellement, — je me mets à votre disposition, si vous avez besoin de moi. Les hongrois sont furieux contre Kosf suth] à peine savait-il la paix de Villafr[anca], il n'a pas même pris congé des [ !] ses amis et craignant d'être livré aux autrichiens, il s'est sauvé en Suisse. C'est vrai. Klapkfa] l'a raconté à un de ses amis. Il en est furieux. Il me paraît, qu'ils se disputaient continuellement entre eux, — comme s'ils étaient de vrais polonais. Toujours et partout votre dévoué A. Honéin 13. rue de l'Oratoire du Roule ] 1859.] nov. 2. Kedvesem, október 20-án írtam Önnek, de csak tegnap óta tudom, hogy nem kapta meg. Egy másik Ievéibe volt beletéve, és ez az űr, elolvasván a sajátját, letette a leveleket az asztalra, kinyitotta az ablakot, elment hazulról, és mire visszajött, semmit sem talált, mert a léghuzat mindent elvitt. Azt írtam önnek ebben a levélben, hogy itt nem tudok hozzájutni a New York Tribune-hoz, tehát arra kérem, ' vágja ki a cikkét, tegye borítékba és küldje el nekem, majd visszaküldöm. Sehol, a kontinens egyetlen lapjában sem láttam a Free Press újra kinyomtatott cikkét, igaz, hogy itt csak kevés német újságot lehet kapni — az Allgemeine Zeitung-ot még mindig gyakran elkobozzák. Azonban olvastam a Vogt-pert, úgy látszik, igen súlyos dolgok merülnek fel ez ellen az úr ellen. Elkobozták a Kölnische Zeitung október l(i-i számát a cikk miatt, amelyik Kossuthnak a legutóbbi háborúban vitt szerepével foglalkozik — ez annak a jele, hogy Napoleon Lajosnak nincs ínyére, ha tudják, hogy kapcsolata volt a demagóggal — ahogy nevezik. Ismerem a cikket, a szerkesztőség szörnyen megcsonkította, fejét-farkát levágta, így ahogy van, semmit sem ér. Egyszóval ennek az embernek, Kossuthnak szerencséje van, Mazzini például sokkal kevesebbet tett legutóbbi levele megírásával, és a Times, de még a Daily News is, hogy elbántak velel Kossuthot pedig, akit megvásároltak, aki Anglia ellenségével szövetkezett, megkímélik. Micsoda szerencse! Nem felejtette el az Urquhart által közzétett leveleket? A boraimat illetően bizony szomorú híreket közölt velem. Igaz, hogy kevéssé ismerik e borokat, mert nincs egy. . . (olvashatatlan).. . Angliában, pedig megérdemlik, hogy ismerjék őket, lévén jók, természetesek, zamatosak. Érdemes lenne foglalkozni velük. Jól tudom, hogy Ön nein foglalkozik üzleti ügyekkel, de azért gondoljon rá mégis, végtelenül lekötelez, talán a véletlen összehozza önt azzal az emberrel, aki nekem kell. Nem is tétováztam, hogy írjak erről, az a kötelességünk, hogy megsegítsük egymást ,— rendelkezzék velem, ha szüksége van rám. A magyarok fel vannak bőszülve Kossuth ellen : alighogy megtudta a villafrancai békét, mégcsak a barátaitól sem búcsúzott el, Svájcba menekült, attál tartott, hogy kiszolgáltatják az osztrákoknak. Ezt Klapka mesélte egyik barátjának. Ö is dühöng ezért. Én azt hiszem, ezek állandóan veszekedtek —, mintha csak igazi lengyelek lennének. Mindenkor és mindenütt híve A. Honéin 13. rue de l'Oratoire du Roule A november 2-i levél néhány értesülését Marx nyomban továbbította : „Der elende Pulszky in der Tribune macht kurz ab in ein paar Zeilen mit meinem Brief, der aus dem Lager des »cracked« Urquhart käme. Die Kerls wagen nicht das Maul aufzutun. Sie wissen nämlich nicht, welche Evidenzmittel uns zu Gebot stehn, Kossuth nämlich, wie mir Szemere schreibt, lief heimlich mit nach dem Vertrag von Villafranca, ohne Klapka und den andern Offizieren ein Wort zu sagen. Er fürchtete nämlich, den Oestreichern ausgeliefert zu werden. Hence the greatest animosities against him in the Hungarian camp."82 Nem sokkal ezután Marx újra visszatért a történtekre : „Ich weiß nicht, ob ich Dir schon die letzten mir von Szemere mitgeteilten Nachrichten erzählt habe. D'abord, daß nach dem Friedensschluß von Villafranca Kossuth aus Italien fortlief, ohne den Offizieren. Klapka eingeschlossen, irgendein Wort zu sagen. Kfossuth] fürchtete, von Bonaparte an Francis Joseph ausgeliefert zu werden. Derselbe Biedermann, wie Sz[emere] jetzt schreibt, war ursprünglich nicht [in] die bonapartistische Geschichte eingeschlossen. Klapka, Kiss und Teleki hatten auf ihre Faust mit Plon-Plon83 die Erregung einer Revolution in Ungarn verabredet. Kfossuth] bekam Wind davon und drohte ihnen, von London aus, sie in der englischen Presse zu denunzieren, wofern er nicht in den Kontrakt eigeschlossen würde. Such are those worthies." 84 Közben itthon megmozdult az ország. Ha az év elején az olasz háború híre, most a többet igérő hazai eseményeké villanyozta fel Szemerét. A protestánsokra „octroyirozott patens" nyomán otthon „kezdődik az ébredés kora, szóinak, beszélnek, mernek, s nem itt vagy ott, tie országszerte. Minden alkalmat felhasználnak demonstrációra. . . Mintegy varázsütésre, a különböző fajok közt a legbelsőbb egyetértés mutatkozik. . . ez valóban a csodával határos! Mert egyik faj sem tőn eleget a kölcsönös kibékülésre, ennek helyét pótolja a közös gyűlölség Ausztria ellen".85 Látni fogjuk, hogy „a különböző " Levele Engelshez 1859. nov. 7. Briefwechsel, II. 531. 1. "3 Napoleon herceg, Bonaparte Joseph Charles Paul (1822—1891). 14 Levele Engelshez 1859. nov. 19. Briefwechsel, II. 534. 1. •5 Vö. Naplóm, ö. M. II. 183—185. 1.
