Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
636 PÖLÖSKEIFERENC Asztalos kecskeméti helyi jellegű küzdelme 1867 és 1868 fordulóján szélesedett ki, amikor bekapcsolódott abba a kiegyezésellenes küzdelembe, amelyet a Szélsőbal indított el. Eddigi harcát, amelyet a magyarországi búésági szervezetek s a kecskeméti városi tanács ellen folytatott, kiszélesítette a kiegyezés egész rendszere elleni támadássá. A demokrata-kör megalakulását elméletileg és szervezetileg is igyekezett elősegíteni. A város tizedeiben olvasóköröket alakított, amelyeknek élére elnököt és alelnököket állított, akik a Magyar Újság, majd a Nép Zászlója egyes cikkeinek felolvasása mellett előadásokat is tartottak. Asztalos az olvasókörök vezetőin keresztül irányította e körök munkáját, de gyakran személyesen is megjelent ott és beszédeket tartott. 1867 karácsonyakor is végigjárta az olvasóköröket s a demokrata-lcör megalakításának szükségességéről s a város Deák-párti képviselője, Horváth Döme képmutatásról beszélt, aki ígérete ellenére megszavazta a kiegyezési törvényeket.81 Az olvasókörökben olvasták először Asztalos proklamációit, s az olvasókörök tagjai terjesztették ezeket Kecskeméten és környékén. Asztalos tehát a Szélsőbal iránymutatásai alapján, a demokrata-körök szervezésével kezdte kiegyezés elleni harcát, de már első proklamációj ában és a demokrata-kör szervezésének módszereiben is tovább ment a pártnál. Cikkeiben, röpirataiban a függetlenségi és demokratikus feladatok egységes programját figyelhetjük meg. A néppel kialakított őszinte kapcsolata, követeléseinek hangneme, a mozgalom kiszélesítése érdekében felhasznált eszközei — mint az olvasókörök szervezése, proklamációk kiadása, népgyűlések tartása, a társadalom alsóbb rétegeinek bátor megszervezése a kitűzött célok elérése érdekében — egyaránt elválasztották a Szélsőbaltól. így az alföldi parasztmozgalom szervezőjévé és a vidéki demokrata-körök irányítójává lett. f,lső, 1867 decemberében Horváth Döme ellen írt kiáltványában az egész országgyűlési jobboldal ellen fordult. Ráth Károly, a királyi ügyek igazgatója írta az igazságügyminiszternek a nyomtatványról írott jelentésében : „Feltűzi Kossuth nevét, s meghúzza a vészharangot, elkiáltván, hogy hazánk alkotmánya veszedelemben van." Szó van a kiáltványban az „elviselhetetlen, a vagyonunkat felemésztő terhekről", és felszólítja Kecskemét népét a kiegyezéssel elvállalt kötelezettségek megtagadására. Az 1848-as és 67-es törvények képszerű összehasonlítása az egész Alföldön ismertté vált: ,,Az 1848-i, jó vasas szekér nem teljes épségében, hanem kerekeitől megfosztva s mindenféle terhekkel megrakva adatott vissza."62 Asztalos meglátta a népellenes városi tanács helyét a kiegyezés rendszerében, ezért a városi tanács elleni harca a kiegyezés egész rendszere elleni támadássá vált. Ez adta meg annak a lehetőségét, hogy az idáig elszórtan jelentkező helyi jellegű parasztmozgalmakat a kiegyezés elleni harc közös jelszavával egységbe tudta fogni. Asztalos első kiáltványát még decemberben követte a második, amelyben a Népbarát — később Hírmondó -— igazi szerepét magyarázza meg, s a Nép Zászlója olvasására hívta fel az alföldi parasztságot. A Népbarátot a Deák-párt ingyen küldözgette a vidéki városokba, falvakba azzal a céllal, hogy a kiegyezést népszerűsítse, s a Szélsőbal tömegbefolyását csökkentse. „Ezen lapnak kötelessége veletek elhitetni — írja Asztalos —, hogy ti már boldogok vagytok, hogy az 1848-iki törvényeket tökéletesen bírjátok, hogy a fináncoknak szívesen fizettek. Ezen lapra ne fizessetek elő, de ingyen se fogadel O. L. Igazságügyminisztérium (IM.) ein. 1867 — la — 40. «2 Uo.
