Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
AZ 186P-AS ALFÖLDI PAIIASZTMOZGALOM 637 játok el, ha beteszik házatokba, ebrudon tegyétek ki, és üldözzétek, mint a görényt, mely csirkéiteket vagy a vakondokot, mely földjeiteket teszi tönkre." December végén, az első proklamáció megjelenése után a kormány is látta már, hogy Asztalos a Szélsőbalnál is továbbment. Ekkor kezdődött a tanács és a legfelsőbb kormányszervek együttes támadása, amelyet Asztalos ellen lefogásáig, sőt azután is folytattak. A királyi ügyek igazgatója elsősorban Asztalos tevékenységének következményeitől félt, vagyis attól, hogy a 48-as törvényekért folytatott harcában felhasznált eszközei, beszédeinek, proklamációinak, cikkeinek túl éles hangja olyan elkeseredést, majd gyűlöletet válthat ki a nép körében, amely a társadalmi rendet is fenyegetheti. Ennek lehetőségét azéft látja ilyen reálisnak, mert elsősorban a népet szervezi sajátos módszereivel. Ráth írja : „A két rendbeli proklamációt, valamint nyilvános beszédeit nem azokhoz intézte, kiket az 1848-as törvények választójoggal ruháztak fel, hanem általánosan a néphez, tehát a választási joggal nem bíró tömeghez, melyet csak a forradalom tekint politikai jelentőségű tényezőül."6 3 Szlávy államtitkár december 24-én kérte az igazságügyminisztert, hogy Asztalos ellen a Kecskemét környékén terjesztett nyomtatványok miatt indítsanak sajtópert.6 4 A kecskeméti városi közgyűlés pedig 1867. december 30-án foglalkozott a városban tartott „veszedelmes izgatások és bujtogatásokkal", és intézkedéseket kért Halasy Sándor főkapitánytól a „népösszejövetelek és izgatások meggátlására".6 5 Asztalos azonban nem törődött azokkal az akadályokkal, amelyeket a városi tanács és a kormány emelt, lelkesítették elért sikerei s az a népszerűség, amelyet ekkoriban elért. Bíztatták még a Szélsőbal vezető politikusai is, hiszen ebben az időben több volt még az, ami összekapcsolta őket, mint ami elválasztotta. Kicsit pátoszos, de ízes, népi hasonlatokban gazdag stílusával egyre több cikket írt a Szélsőbal lapjai számára. Tovább folytatta a kecskeméti nép megszervezésének munkáját is, s ennek egyik sikeres állomását jelzi az 1868. január 21-i, Horváth Döme ellen tartott népgyűlés. Horváth január 2l-re az Asztalos elleni akciók megszervezése érdekében a városházához hívta választóit. De január 20-án Asztalos is kiadott egy felhívást, amelyben az előbbi időre, szintén a városházához hívta Kecskemét népét.A második kerület választóit pedig felszólította, hogy Horváth Döme ellen bizalmatlansági lapot írjanak alá, mert semmit sem tett a 48-as törvények visszaállításáért.66 Bátran fogalmazta meg a kecskeméti népben a tanács s a kiegyezés ellen élő gyűlöletet, ugyanakkor visszautasította a jelleme ellen szórt rágalmakat is. A felhívás bevezetőjében írja : „Kecskemét városának a közvagyon és a nép zsírján élősködő, megromlott jellemű, dologkerülő, kocsmákban dőzsölő, az ész világosodásától borzadó vak mandarinjai, a magyar születésű, felvilágosult és becsületes, de velük nem egy köpeny alatt dolgozó férfiakat Kecskeméten idegennek nevezik, sőt gyütt-mentnek gúnyolják, s csak akkor veszik be őket kecskeméti polgárnak, ha jobboldaliak, ha vak klerikálisok válnak belőlük és eszközül hagyják magukat használni bűnös tetteik gyámolítására."67 Ezután tér ki a január 21-i gyűlés előkészítésére. Kérte a népet, hogy Horváthot csendben hallgassák végig, utána ő fogja majd állításait 63 Uo. 64 Uo. 65 K. Á. L. Kecsk. Közgy. jkv. 1867. dec. 30. 41. sz. e(i M. U. 1868. febr. 1. 67 Uo. 10*
