Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
AZ 1868-AS ALFÖLDI PABASZTÏIOZGALOM 635» Asztalos pécsi pere után ügyvédi munkája során még bátrabban küzdött az abszolutizmus vezető hivatalnokai ellen. 1858-ban a Buda-külvidéki árvaszéki lakosság az árvaügyek ügyészének választotta meg. Itt Czink György törvényszéki tanácsos elien indított pert, aki az árvák pénzeit osztrák státuspapírokba akarta fektetni. Czinknek azonban a Királyi Táblával is személyes összeköttetései voltak s így rajta keresztül az abszolutizmus legfőbb bírói szerveivel is összeütközésbe került. De Asztalos az ügye igazáért küzdő gerinces ember bátorságával lépett fel. A Czinket támogató törvényszéki elnököt, Karabeczet rablóbanda főnökének nevezte. „Ezen megbízatásokban én oly eréllyel léptem föl Czink György intenciói ellen — írja —j hogy az 1 millió forint árvavagyon nem fektettetett ugyan státuspapírokba, de engemet 8 havi hivataloskodásom után a Főtörvényszék Czink György kívánságára hivatalomtól fölfüggesztett." Ezután pécsi ügyéhez hasonló, de sokkal agyafúrtabb vádak alapján beperelték s 9 hónapig vizsgálati fogságban tartották. Vádjait azonban nem vonta vissza. Mint már idézett „18 éves hadjáratom a rabló rendszer zsarolásai ellen" c., 1868-ban keltezett önéletrajzából világosan megmutatkozik, a lefektetett törvényekben s a polgári szabadságjogokban hívő, nyugati országokban tanult ügyvéd, a magyarországi viszonyok és saját életének tanulságai alapján fokozatosan eljutott az egész abszolutizmus, s a törvények megváltoztatásának szükségességéhez, majd a kiegyezési rendszer lényegének, felismerésén túl az alföldi parasztság álláspontjának elfogadásáig, kiegyezésellenes harcának vállalásáig. 1861-ben letette ügyvédi oklevelét és a Pest megyei Bócsára ment, ahol a kiegyezésig bérelt földjén gazdálkodott. Itt az 1863-as válság idején eladósodott. Egyik hitelezője, Windt Mihály kereskedő-uzsorás többször börtönnel fenyegette meg, amikor a kamatokat, a perköltségeket s a törlesztést nem tudtji pontosan fizetni. Asztalos az A ndrássy-kormány kinevezése után, 1867. április 24-én Kecskemétre költözött. A kiegyezéstől ekkor még ő is az abszolutizmus korrupt világának megszüntetését, a nép helyzetének javítását várta. Abban reménykedett, hogy a nép szolgálatában ügyvédi tevékenységét becsületesen tovább folytathatja. De rövid idő alatt meglátta, hogy a kiegyezés nem hozta meg azt a keveset sem, amit várt tőle. Mint ügyvéd a városi szegénység pereinek vállalásával, s e pereken keresztül próbálta a tanács népellenességét megmutatni. Ebben maga a parasztság segítette, hiszen a kecskeméti viszonyokat nem ismerte még pontosan. „Temérdek adatot hordott hozzám a nép" — írja a Szűcs testvérek sikkasztásait leleplező beadványában.58 Törvényre vitte Hangyási árvagyám ügyét is, aki az „árva vagyont ezrekre lopta meg", fellépett a végrehajtók lopásai s a főbíró csalásai ellen, aki a felperesektől és alperesektől egyaránt rendszeresen nagy pénzösszegeket szedett.59 Bátran felfedte a telekhivatal s a tanács tagjainak korábbi tetteit is. Ezeknek az adatoknak tanulmányozása után írta : „A városnak a jobboldalhoz tartozó kaputos osztálya között olv kevés a becsületes ember, hogy azokat háton kihordhatnám a városból."60 Asztalos rövid idő alatt az egyes emberek elleni támadástól az egész vagyonos városi vezetőréteg elleni harc szükségességéhez jutott el. 58 K. A. L. Kecsk. Közgy. jkv. 1868. máj. 4. 17. sz. • 59 K. A. L. Polgári Törv. ír. 1868. márc. 4. 1491. 60 K. A. L. Kecsk. Közgy. jkv. 1868. máj. 4. 17. sz. 9 Századok
