Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617

632 PÖLÖSKEI FERENC sodott. Lapjai, a Magyar Újság, majd 1868 januártól a Nép Zászlója, a. magyar nép szabadságharcairól, nagy alakjairól közölt cikkeivel, a független Magyarország követelésével egységbe fogta, s 1868 tavaszáig irányította a magyar nép függetlenségi harcát. Nagy befolyása volt a Szélsőbal vezetőire, s még inkább a párthoz csatla­kozó néprétegekre Madarász László leveleinek is, amelyeket öccséhez, Józsefhez írt, aki ezeket a Szélsőbal lapjaiban közölte. Madarász László az általános útmutatások mellett a konkrét feladatok megjelölésében is segítette a Szélső­balt. Leveleiből kirajzolódik a független, demokratikus Magyarország meg­teremtésének programja. 1867 végén és 1868 elején a függetlenségi mozgalom sikerét elsősorban a nép harcától várta, ezért a parasztság társadalmi követelé­seinek is hangot adott. 1867. december 13-án öccséhez írott levelében kéri, hogy a Zászló is harcoljon a „népelvek", az adó, katonáskodás és községi rendszerek formája és a terhek aránytalan viselése ellen.51 Külön foglalkozott az osztrák adórendszerrel, az adók alapjával, az egyes adónemeknél meglevő aránytalanságokkal s erre vonatkozólag további adatokat kért. Népszerű­sítette a parasztság forradalmi erőit tömörítő demokrata-köröket, az alföldi parasztmozgalom vezetőjét, Asztalost és a kecskeméti demokrata-kört köve­tendő példának állította a demokrata-körök elé. A demokrata-köri mozgalom elérhető sikereinek elemzésekor írta : „Az is kérdés, hogy milyen tartalmúak lesznek a demokrata körök, olyanok-e mint a kecskeméti, vagy csak távirat­küldő egyletek lesznek-e?"52 Madarász László a demokrata-körök alakításán kívül pártszervezet létrehozását, országos lapok, röplapok terjesztését, népgyű­lések tartását is sürgette, amelyekkel a nép felvilágosításáért, felrázásáért, a feladatok megvalósításáért is sikerrel lehetne küzdeni.5 3 Segítette a Bal­közép igazi szerepének felismerését is. „Ha Kossuth visszatérne — írta —, ezek lennének a közép jobb oldallá és a bal bal halálos elleneivé."5 4 A függet­lenség és demokrácia egységes programját Madarász László következetesen fogalmazta meg a kiegyezés utáni időszakban. A Szélsőbal ezt a programot 1868 tavaszáig képviselte csak, bár eddig sem egészen következetesen és bátran. Ebben az időben mégis egyedüli párt volt az országban, amely Madarász László és a 48-hoz hű, azt továbbfej­leszteni akaró parasztság követeléseinek hatására összekapcsolta a demok­ratikus és nemzeti feladatokat és sokat tett a függetlenségi mozgalom fellen­dítése érdekében. A Szélsőbal kezdte alakítani a demokrata-köröket, a kiegyezésellenes mozgalomnak ezeket a központtal rendelkező és az egész országot behálózó szervezeteit. 1867. október 24-én a kiegyezés ellen növekedő közhangulat idején jelent meg a Magyar Újságban az a felhívás, amely a lakosságot a Pesten alakuló demokrata-körben való részvételre szólította fel. Ettől kezdve állandóan tanácskoztak a kör programjáról, társadalmi szerepéről, megalaku­lásának előkészületeiről, míg végül november 18-án szervezetileg sikerült azt létrehozni. De céljai annyira zavarosak voltak még, olyan sokrétű volt az összetétele, hogy a kör novemberi megalakulása csak formálisnak tekint­hető. Az ülésen mintegy hatszázan vettek részt, de programot nem tudtak 61 O. L. U. Gy. Madarász József Irathagyatéka. 1867. dec. 13. 125. sz. 52 O. L. TJ. Gy. Madarász József Irathagyatéka. 1868. márc. 23. 68. sz. 53 O. L. U. Gy. Madarász J. Irathagyatéka. 1868. ápr. 5. 77. sz. 64 O. L. U. Gy. Madarász J. Irathagyatéka. 1868. máre. 15. 128. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom