Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
AZ 1868-AS ALFÖLDI PABASZTÏIOZGALOM 633» kidolgozni. Több tényező csökkentette ekkor még a kör vonzóerejét. A kör alelnöke például magyarul sem tudott. De a legnagyobb zavart Máttyus Arisztid felszólalása váltotta ki. Máttyus a fejlődő magyar burzsoázia osztályérdekei, a kiegyezési rendszerben elfoglalt különleges helyzete alapján a demokrata-köröket el akarta szakítani a Szélsőbaltól. Elképzelése szerint a demokrata-körökben egybegyűlhetnének azok a rétegek, amelyek elégedetlenek a Deák-párt politikájával, a kiegyezés adott formájával, s kényszeríthetik a kormányt egyes követeléseik megvalósítására, politikai jogaik kiszélesítésére. Máttyus tehát a demokrata-köröket a burzsoázia szervezeteivé akarta tenni, s velük próbálta volna a kiegyezési rendszer alapján, annak fenntartásával kiszélesíteni a burzsoázia politikai és gazdasági pozícióit. Máttyus szerint a kormánynak is szüksége van jóakaratú támogatásra, mert ez megkönnyíti munkáját és csökkenti felelősségét. Az 1867 novemberi belső zavar csak december végére csökkent a pesti demokrata körön belül, a Szélsőbalnak csak ekkor sikerült a demokrataköröket teljesen politikájának szolgálatába állítania. A Magyar Újság 1868. január 3-i számában közölt szervezeti szabályzata s a bevezetőben hirdetett programja már lerögzítette a Szélsőbalnak a kör elé tűzött céljait. Ezek elérésének útját a nép felvilágosításában, a „társulati eszmecsere" fejlesztésében jelölte meg. ,,A demokrata kör célja — írja a program bevezetője —- a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy elveinek, amelyek egyedül képezhetik a valódi alkotmányos élet alapfeltételeit, társulati eszmecsere útján való fejlesztése és érvényre juttatása, s mivel ehhez csak az 1848.-ki teljes alkotmány mellett lehet remény, ezen alkotmánynak törvényes és alkotmányos működés általi visszaszerzése... a gyakorlati életben alkalmazása, és elveinek továbbfejlesztése."55 A pesti demokrata-kör programja a Szélsőbal politikai elképzeléseit is tükrözi, mutatja, hogy a Szélsőbal ebben az időben még komolyan vette a kiegyezés elleni harcot. Mutatja ezt a pesti demokrata-kör szervezeti szabályzata is. Ez a szabályzat a pesti kör szervezeti felépítésén túl a 48 visszaállításáért folytatott harc országos kereteit, szervezeti formáit is meghatározta. Mind a program, mind a szevezeti szabályzat kiadásával elsősorban az volt a párt célja, hogy a meginduló nemzeti mozgalomnak a Szélsőbal legyen a vezető ereje, s ezt a demokrata-körök egységes, az egész országot behálózó szervezetei biztosítsák. Ezért a pesti demokrata-kör tagjait két részre, a rendes és választott tagok csoportjára osztotta, s a választott tagok nagyobb jogaival igyekezett elérni a különben demokratikus felépítésű országos demokrata-köri szervezetben a Szélsőbal vezetőinek irányító szerepét. Az alapszabályok értelmében a demokrata-körök legmagasabb fóruma a közgyűlés, amely évenként rendes ülést tart, és ha 20 választmányi vagy 50 rendes tag kívánja, rendkívüli ülést hívnak egybe. A közgyűlés széles hatáskörrel rendelkezett. Az alapszabályok szerint választja a hónaponként összeülő 90 tagú választmányt — amelyből 60 pesti és 30 vidéki — és az állandóan munkában levő 9 tisztviselőt. Határozatai a tagokra kötelezőek. Módosíthatja az alapszabályokat, s minden fontos kérdésben titkos szavazással dönt.56 A Szélsőbal által kiadott demokrata-köri program és szervezeti szabályzat segítette a kiegyezés után megerősödő függetlenségi mozgalmat, de a gazdasági és tár-65 M. U. 1867. nov. 19. 66 M. U. 1868. jan. 3.