Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
A HTSZITIZMRS ÉS A MAGTAB NÉP 569 bennerejlik a szó megválasztásában, mint a küiasztikus elv : a járadék formájában való „fosztás" visszatorlása fog elkövetkezni! Tartalmilag is igazolja tehát a bibliafordítás, hogy a magyar husziták s Tamás és Bálint is a népi huszitizmushoz, a szegénység kiliasztikus eszméihez csatlakoztak, céljuk a feudális kizsákmányolás megdöntése volt. 6. A fegyveres felkelés és a magyar nép Erdélyben és a Tiszántúl északkeleti részén a parasztság küzdelmét nem sikerült az inkvizícióval eltiporni és ez a harc az eretnekmozgalomnál magasabb fokra lépett, fegyveres felkeléssé alakult. A magyar és román nép közös történetének egyik legszebb emléke, hogy az erdélyi felkelésben a magyar és román jobbágyok egyaránt részt vettek, közös szervezetben szerepelnek és nemcsak a magyar, hanem a román jobbágyok sérelmeit is belefoglalták a kolozsmonostori egyezségbe. Az erdélyi felkeléshez csatlakoztak a Nyírség és a Szamosköz (Szabolcs, Szatmár, Ugocsa megyék) parasztjai is. E terület parasztsága részben ismerte a fegyverek használatát. Mályusz Elemér mutatta ki, hogy az 1420—1430-as években jobbágyok még olyan fegyverekkel rendelkeznek, mint íj, nyíl, buzogány, pajzs, kard, korbács, illetőleg, hogy nemesember több emberre való fegyverei előfordulnak jobbágynál. Ezek az adatok nagyobbrészt éppen a Tiszántúlra vonatkoznak.14 3 Ezek a vidékek már évtizedek óta az osztályharc tüzében állottak. Jól mutatják ezt a rablók és gonosztevők elleni proskripciós határozatok. Szabolcs megye közgyűlésén 1399-ben törvényen kívülinek minősítettek és bárki által megölhetőnek nyilvánítottak számos jobbágyot, néhány iparost és öt kóborló tolvajt (fur vagabundus). 1409-ben Ugocsa megyében került sor számos jobbágy, néhány iparos és tizenkét kóborló tolvaj (fur vagabundus), zömükben magyarok proskribálására. 1410-ben Zsigmond statáriális rendelete már azt említi, hogy Szatmár, Ugocsa és néhány más megyében a különféle gonosztevők csapatokba egyesülve rabolják, fosztogatják, megsemmisítik a vidéket, házakat pusztítanak el. A király feudális nagyurakat bízott meg kiirtásukkal s elrettentő például kivégeztetésükkel.144 1437. június 18-án a nádor perhalasztó oklevele a Szatmár megyében folyó parasztfelkelésről (guerra rusticorum) tesz említést, amely a megyében a nemesek pereinek általános elhalasztását tette szükségessé. Június 22-én azt említi egy országbírói oklevél, hogy Ugocsa megye nemeseinek pereit is elhalasztották a megyében dúló parasztfelkelés (guerra rusticorum) miatt. Ezek a kapkodó intézkedések a felkelés kiterjedését jelzik a Nyírségből, melyet a krónikák egybehangzóan első helyen említenek e felkeléssel kapcsolatban. A küzdelem élességét és jelentős kiterjedését jól érzékelteti Bonfini történeti munkája, amely a rabszolgafelkeléseknél semmi esetre sem gyengébbnek állítja a parasztfelkelést (. . .bellum. . .rusticorum. . . servili socialique bello haudquaquam inferíus).145 143 Mályusz E. id. kéziratos munkája ; korábbi adatok fegyverekre jobbágyok kezén (ij,tegez,bicellum) Zsigmondkori Okit. I. 1881, 1887.sz., ZichyOkmt.IV. 321,324. sz. 144 Zsigmondkori Okit. 1.5990. sz., Zsigmondkori Okit. II. 1409. okt.5., 1410. ápr. 18. 145 Károlyi Okit. II. 112. sz. ; „. . . comitatus de Wgucha, propter guuerrarum rusticorum in eadem comitatu existentem ex deliberacione prelatorum et baronum regni" a pereket elhalasztják. Dl. 38272.
