Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
570 SZÉKELI" GYÖRGY Az északkelet-tiszántúli felkelés élén Márton jobbágy állott (Thuróczi rusticus, Bonfini vir agrestis, Heltai bíró gyanánt szerepelteti). Mártont a nép választotta vezérré (Bencédi Székely István krónikája szerint ,,a paraszt nép önköztök királlyá tött vala" őt).146 A krónikások rövid megemlékezése is élénken érzékelteti a mozgalom | áradásszerű terjedését, nagy paraszti erők zászlók alatti gyülekezését, négyszög alakú oszlopban (cum quadrato rusticorum agmine) folytatott hadviselését, az ellenálló nemesek megölését, a falvak és mezővárosok antifeudális mozgósítására a véres kardot hordozó és a csatlakozni nem akarókat prédára vetéssel, halállal fenyegető követek kiküldését. Ez utóbbi (az 1514. évi parasztháborúban is megismétlődő) mozgósítási formák tartalma belső összefüggésben állt a táborita tanokkal és hadviselési módszereikkel. A cseh forradalmi haderő 1420. évi hadiszabályzata (9. pont) is a „hívők" kiválasztására törekedett s akik nem csatlakoztak, azok ellen hadat vezettek.147 Az erdélyi és északkelet-tiszántúli felkelés nem alkotott szerves egységet ; hogy lefolyásuk ideje sem esett egybe, maga Thuróczi is kiemeli148 s így, bár kezdetben a fegyveres nemesek féltek megtámadni a parasztcsapatokat, végül is a megyei nemesség több hadmozdulattal és ütközetben (Bencédi Székely szerint „igen nehezen") szétverte és legyőzte az elszigetelten küzdő felkelőket. A parasztokat szörnyű megtorlás sújtotta : a vezetőket kivégezték, az elmenekülni nem tudó parasztfelkelőket elrettentésül megcsonkították, kinek szemét szúrták ki, kinek orrát, fülcimpáját, ajkát vágták le, kinek a kezefejét.149 Az 1437-i felkelésben a parasztság kísérletet tett a terményjáradék legsúlyosabb formáját jelentő kilencedteher eltörlésére. Ennek nyomán a Szabolcs megyei földesurak átmenetileg nem látták tanácsosnak a kilenced szedését, mint erre Albert király 1438. évi oklevele utal. Bár ezt Szabó István pusztán a feudális birtokosok között a jobbágyerőért folyó verseny kiélesedésével igyekezett magyarázni, ez a felkelés erdélyi eseményeit is figyelembe véve, nem kielégítő magyarázat. Maga az oklevél is hangsúlyozza, bogy a kilenced nem szedése „különösen azon nemesek és az ő jobbágyaik közt keletkezett háború (guerra) mostani idején" vezethet tömeges elköltözésre.150 146 A vezető népi megválasztása is a táboritizmus hazai terjedésére utal. A cseh huszita forradalmi mozgalomban ugyanis a kelyhesek nem járultak hozzá a vezetőknek a sereg általi választásához, de a táborita sereg ezt gyakorolta. Jose/ Macek : A legrégibb huszita hadiszabályzat, 95 — 96. 1. 147 J. Macek: A legrégibb huszita hadiszabályzat 99. 1. 148 Az erdélyi parasztfelkelésről, amelyben a magyar nép egyenrangú szerepet játszott, ebben a tanulmányban nem kívánok megemlékezni. Az 1437/38. évi magyarromán népi felkelés fő mozzanatait 1. Székely Gy.: Magyar parasztháborúk, 21 — 27. 1., iia. : A huszitizmus visszhangja Magyarország népeiben. MTA II. Oszt. Közleményei, У. k. 1 — 4. sz. Bpest, 1954. 151 —154. 1.; Ludovic Demeny : Despre unele aspecte ale rascoalei delà Bobálna. (1437 — 1438). (Studii si referate privind istoria Romíniei. Partea I-a. Bucuresti 1954), 573-598. 1. 149 Krónikások a felkelésről : Joannis de Thwrócz Chronica Hungarorum. (J. G. Schwandtner : Script. Rerum Hungaricarum I. Tyrnaviae 1765), 384 — 385. 1. ; Antonius de Bonfinis Rerum Ungaricarum Decades III. (ed. I. Fógel —В. Iványi—L. Juhász, Lipsiae 1936) 65 — 66. 1. ; Székely István: Chronica ez vilagnac yeles dolgairol. Krakkó, 1559. 198. 1. ; Heltai Gáspár, i. m. 76. 1. hátoldala. 150 Szabó István: Az 1351. évi jobbágytörvények. Századok, 1954. 523. 1., az oklevél közlése uo. 517. 1.
