Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
564 SZÉKELI" GYÖRGY a prágai szentképeket azonosította a bibliában emlegetett bálványokkal. Pikard tanítás pedig egyenesen rablótanyáknak minősítette a díszített templomokat. A magyarországi huszita hitelvekből is feljegyezte az inkvizíció, hogy ördög lakozik a szentek ábrázolásaiban. Ezek az összefüggések érthetővé teszik, hogy ilyen értelemben mozgósíthatott a templomok és képek elpusztítására az Apor-kódex 113. és 144. zsoltára is, ámbár szövegükben a pogányok arany- és ezüstbálványairól állapítják meg : „Emberi kezeknek müvelkedeti Száj ok vagyon és nem szólnak, Szemek vagyon és nem látnak, Fülök vagyon és nem halinak, (É)s mert nincs szellet ö szájokban Egyenlőek legyenek ö velek, Kik alkották azokat, És mend kik biznak őbelójek."130 Ugyanezt értették Habakuk próféta könyvének szavaiból is : „Mit használ a faragvány mert ő tevője faragta azt az ötvényt és a hamis képet, mert ő tevője reménykedett a törleitetbe hogy tenne néma faragványokat."131 A vallásos énekek a huszita mozgalomban harci riadókká lettek. Fegyverre hívtak, összhangban Jóel könyvének az isteni ítéletről szóló részével : „Törjétek meg tü szántóvasaitokat tőrökbe, és tü kapáitokat láncsákba!"132 A magyar huszitákról azt is feljegyezte az inkvizíció, hogy istentisztelet alatt „kantilénáJcat", forradalmasító anyanyelvű dalokat énekeltek (ez a műfaj igen fontos szerepet játszott a cseh huszitáknál), mégpedig mind a két nemhez tartozók.13 3 A kantilénák műfajának az osztályharcokban és politikai küzdelmekben játszott szerepét Zdenëk Nejedly munkássága világította meg. Jiíí Danhelka : Huszita énekek című tanulmánya kiemeli, hogy a huszitáknak két remek eszközük volt ideológiájuk terjesztésére, a prédikáció és az ének. A huszita kantiléna magyarországi szerepét Kardos Tibor : Huszita-típusú kantilénáink című tanulmánya világította meg. Ugyanitt e fogalom és műfaj XIV. századi olasz és nyugat-európai előzményeit is elemezte, de elsősorban zene- és irodalomtörténeti fontosságú adatok alapján, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak cseh antifeudális értelméhez. Kardos Tibor a kantiléna társadalomkritikai szerepére XIV. századi cseh példát hozott : „A világ csalárdsága". A cseh huszita kantilóna antifeudális értelmét félreérthetetlen bizonyítékokkal mutatta be. De a kantiléna műfaja az ott megállapítottaknál szélesebb körben és korábban követhető a történeti forrásokban, ezért e magyartárgyú tanulmányban is szükségesnek látszik foglalkozni ezzel.134 130 Bfezovai Lőrinc krónikája (FRB. V.), 405, 408. 1. ; J. Zelivsky, i. m., 79, 85. 1.; Secuntur articuli ad idem de Pikardis (K. Höfler FRA Script. II/L), 504.1., Lukcsics: XV. századi pápák oki., II., 20 — 25. 1. ; Huszita hitelvek Magyarországon 12. és 62. pont. ; Kardos Tibor: Huszita-típusú kantilénáink 91. 1. 131 Habakuk 2. rész 18. ; Döbrentei Gábor, i. m., 219. 1. (törlejt'et = csinálmány, alkotás, megalkotott mű; vö. Hexendorf Edit: Törlejt. Magyar Nyelv, 1950, 133. 1.) 132 Jóel 3. rész 10. — Kardos Tibor: Huszita biblia, 168. 1." 133 Marchiai Jakab-féle huszita tételek 2. pont — Kardos Tibor: Huszita-típusú kantilénáink, 82. 1. 134 Zdenëk Nejedly: A huszita ének kezdetei c. munkájának kivonatos fordítását az Irodalomtudományi Értesítő 1954. februári száma közli. A huszita dal rövidebb méltatását adó Jiri Danhelka: Huszita énekek c. tanulmányának fordítása ugyanott, idézett megállapítása az id. helyen 191. 1. A huszitakori cseh verses szatírák és polemikus dalok rövid összefoglalására 1. J. Jakubec — A. Novak, i. m., 55 — 56. 1. — Kardos Tibor: Huszita-típusú kantilénáink, 82, 84, 88 — 89. 1.
