Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században 517
546 BELÉSTTBSY MÁRTA kortól kezdve a piaci forgalomban egyre sűrűbben szerepel. Az 1365-i esztergomi vámtarifában felsorolt gabonafélék — búza, rozs, árpa, zab — között is külön említik az árpadarát.11 8 E korban az árpa mellett megnövekszik a zab jelentősége is. Termesztése különösen a Dunántúl egyes forgalmasabb helyein ölt nagyobb méreteket : Somogyban,11 7 Veszprémben,11 8 Tolnában11 9 ; itt a természetben lerótt adótermékek között a búza és a rozs12 0 mellett igen sűrűn szerepel a zab. De közönséges veteménynek látszik Vas,12 1 Sopron, Pozsony környékén is. A pozsonyi polgárok 1374-ben engedélyt kapnak I. Lajostól, hogy Visegrádra, Komáromba, Budára12 2 szállíthassanak élelmet, köztük búzát, rozsot, zabot. Ugyancsak sűrű előfordulásra mutat élénk piaci forgalma ; az 1365-i esztergomi vámtarifán kívül az 1394-i soproni12 3 vámszabályok is említik. A termesztett növények fajtáiban és mennyiségében bekövetkezett eltolódás a termelvények szántóföldi elhelyezkedésének megváltozását is maga után vonja. Általánosnak látszik, hogy a mezőgazdaságilag fejlettebb vidékeken ekkor a határ tavaszi gabonanövények alá fenntartott fordulójából a kölest, mint kevésbé értékes kenyérmagvat kiszorítja az árpa vagy zab, de főként a tavaszi búza. Indokolttá teszi ezt az a tény is, hogy a friss feltörést kedvelő köles a nyomásban nem fizetődik ki annyira, mint a búza, árpa vagy zab, s ezért inkább külön termelik. A tavaszi és őszi vetemények arányát igen jól szemlélteti Károlyi László egyik Szat.márcsekén lakó jobbágya árvájának ingóságairól készült leltár, mely 60 köböl búzát, 36 köböl árpát és 13 kepe gabonát tartalmaz.124 Ha feltételezzük, hogy három nyomásban termelt gabonaneműről van szó, ahogy ezen a vidéken ekkor szokásos,12 5 vagy akár 116 1365 : „Item de quolibet curru frumenti silliginis hordei evennae et brasii" (Fejér X/3.478.) fizetett vám. 117 1333 : A somogyi népek kötelessége, hogy „viginti lania duas pensas banalium aut unum pecus pascuale, duos cubulos avennae" adjanak az apátságnak. (Anjou O. П1. 317.) 118 1378 : A gyimóti jobbágyok vásárvám megváltásaként egy véka zabot fizetnek (Veszprémi Regeszták. 281) ; 1358 : Felsölendva (Veszprém m.) „singulos acones avennae singuios corchiones tritici de singulis integris sessionibus" (M. O. Sz. 11) és 1. az 52. jegyz. 119 1360 : A pannonhalmi konvent jelenti a királynak, hogy megvizsgálta Szili Demeter fiai hatalmaskodási ügyét, akik a püspök szanasi (Tolna m.) birtokán jobbágyokat helyeztek el, valamint a püspök egyik jobbágyának egy lovát, négy marháját megölték, két hold kenderjét és két hold zabját lelegeltették. (Veszprémi Regeszták. 210.) 120 д vasmegyei lendvai Kont uradalom 1358. évi urbáriuma szabályozza a jobbágyterheket. Ezek a következők : egy egész telek után évenkint cenzus gyanánt 5 dénár penzát fizetnek, továbbá 3 akó gabonát Mária mennybemenetelének ünnepén, egyet búzából, egyet rozsból és egyet zabból (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században. Bpest. 1953. 291. 1.) ; 1350-ben a dunántúli Szemercsesmál nevű hegyen a szőlőtelepítést úgy engedélyezi a földesúr, hogy a nyolc kedvezményes év eltelte után hegyvám címén minden hold szőlő után öt köböl bort, valamint egy kappanból, két kalácsból és egy köböl zabból álló ajándékot fizetnek. (Uo. 302. 1.) 121 A németújvári (Vas m.) királyi uradalom 1355. évi urbárium terhei között szerepel : minden egész szőlő után hegyvámot kell fizetni, azaz két urna bort, egy quartale jó zabot és négy dénárt. (Uo. 290. 1.) 122 Fejér IX/4. 570. 123 1394 : egy szekér búza vagy zab után 12 dénár fizetendő. (Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. Sopron, 1921. П/1. 8. 1.) 124 1370 : (Károlyi О. I. 314). 126 1 3 5 8 : Nagyinihály (Zemplén m.) birtok Tótmihály nevű részében egy nemesi kúria tartozékában „24 iugera" van . . . ebből 8 „in ea parte . . . alia 8 in illa parte et iterum 8 in tali parte". (Sztáray О. I. 280.)
