Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században 517
538 BELÉNYESY MÁRTA teher esetén a szekérbe legtöbbször 4 — 6 ökröt fogtak, ilyen nagy igaereje pedig nem lévén mindenkinek, a szántáshoz hasonlóan a többség legtöbbször a hordásnál is kölcsönös segítségre szorult.7 2 Az összehordott gabonacsomókat vagy a csűrökben tárolták, vagy a szabad ég alatt asztagokban tartották. Egy ilyen asztagban 50—100 — 200 kepe is elfért.7 3 A szemnyerés módját illetőleg a források meglehetős bizonytalanságot hagynak. A latin „trituratio" ugyanis éppúgy jelöli az emberi erővel történő cséplést, mint az állat alkalmazásával végbemenő nyomtatást. A folyamat rekonstruálásához mégis rendelkezünk két biztos támponttal. Egyik a művelet időpontja, másik a szálas gabona raktározási módja. Az a körülmény, hogy e művelet helyenkint már augusztusban,7 4 de legkésőbb szeptemberben75 megindult, s — aszerint, hogy az őszi szántási és vetési munkálatok hogyan engedték — az egész hidegebb évszakot kitöltötte,76 sőt még a következő év tavaszára is átnyúlt,7 7 elsősorban olyan szaporátlan munkafolyamatra enged következtetnünk, mint a cséplés, melynek produktivitása kb. 30%-kal alatta marad a nyomtatásénak. Minthogy a szem kiválasztása kizárólag emberi erővel történik, így az embernek nemcsak idejét, hanem erejét is meg-72 1 390: „Ladislaus filiis Ladislai fily Theuteus anno in present i duodecim boves et unum eurrum Cosme et Johannis dicti Darabus jobagionum potencialiter . . . aufferri fecisset". (Zichy О. IV. 422.) 73 1470 : Csetneki András özvegye és fiai, jobbágyaikkal poss. Zalona-ról „tres boves? ae unum acervum avene centum capecias in se continentem" erőszakkal elvitetett. (Dl. 16991. „Anyagi kultúránk a XV. században" Adattára. P. J.) 74 Az 1632-ben Kolozsvárott nyomtatott kalendárium hónapversei között az augusztusról a következőt olvashatjuk : „Most almát, körtvélyt, szilvát, diót és mogyorót szedj . . . Búzát csépeltess, mézet is ebbe keress" (Jakab Elek: A kalendáriumokról történelmi és politikai tekintetben. Bpest, 1881. 50. 1.) ; a Széchényi Könyvtár XV. századi kalendáriuma az augusztus mezőgazdasági munkái közül, mint legjellemzőbbet ugyancsak a cséplést emeli ki. Az egyes hónapok jelenetei közül különös elevenséggel tűnik ki ez a munkaábrázolás. A kép azt a jelenetet örökíti meg, amint a cséplő ember magasba lendülő cséphadaróval éppen lesújtani készül a gabonarakásra. (L. 15. ábr.) 75 Erre mutat, hogy a szemes gabonában járó bérösszeget egyes helyeken már szeptemberben meg kellett fizetni, hasonlóképpen a következő adat : 1502 : Bödi Rátkay András ós felesége szeptember közepe táján tiltotta Bődi Sárvári Andrást és feleségét „a tritulatione et tritulari factione frugum seu bladorum tam authumnalium quam etiam vernalium . . . intra metas possessionis Bewd". (Dl. 86033. „Anyagi kultúránk a XV. században" Adattára. O. A.) 76 1 498 : Egervári László özvegye panaszolja, hogy 3 évvel ezelőtt mindszentek körül Bereck püspök elküldte embereit „ad orrea prefate exponentis in possessione Egerwara et Gewsfalua in Castri Ferrei et Reznek in Zaladiensi comitatibus, ibique sex acervos bladii, videlicet très tritici et tres siliginis prefate domine exponentis pro se ipso occupari et tritulari tritulataque ad Castrum Egerwara asportari fecisset". (Dl. 20788. „Anyagi kultúránk a XV. században" Adattára. O. A.) 77 . 1498 : Vízkereszt ünnepe (jan. 6.) körül Bothkai Péter és Mihály elküldték embereiket Enyiczkei Buzlai Miklós özvegyének Abaúj vármegyei Litka nevű birtokára, „ibique medietates duorum acervorum, unius tritici continentem in se capetias octoginta, alterius vero ordei et avene ... in orto cuiusdam Petri Gaduay iudicis praedictae possessionis habitas . . . omnino tritulari, tritulataque . . . auferri fecisset" (Dessewffv cs. lt. „Anyagi kultúránk a XV. században" Adattára. O. A.) ; 1479 : Eszenvi Csapy Albert megengedi Semsey Jánosnak „eertos fruges et blada ... in facie eiusdem portionis possessionarie . . . locatas et reposita . . . infra festum pasce domini proxime venturum . . . ab ipso Johanne de Zempse tritulari facere et per se percipere". (Dl. 85094. „Anyagi kultúránk a XV. században" Adattára. P. J.)
