Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században 517
A FÖLDMŰVELÉS MAGYARORSZÁGON" A XIV. SZÁZADBAN 539 lehetősen igénybe veszi.7 8 Valószínű tehát, hogy ez — a gazdasági év jó részét felölelő — munka kisebb-nagyobb megszakításokkal, apránként történt, s a vetőmag biztosításán kívül főként a mindenkori kenyérszükséglet fedezésére szolgált. De a cséplés uralkodó volta mellett bizonyít (legalábbis parasztságunk körében) az a körülmény is, hogy a nyomtatásnál jóval radikálisabb, kevesebb szemveszteséggel jár, tehát a kisebb készlettel rendelkező paraszti gazdaság számára jóval kifizetőbb. Elterjedtségét bizonyítja, hogy a gazdasági év ciklusát annyi élettel megtöltő nagyszombati kalendáriumunk hónap-ábrázolásai között is megtalálhatjuk a cséplést, mint a november megszemélyesítőjét. A kép a fedett, csűr-féle helyiségben álló cséplő embernek azt a mozdulatát ragadja meg, amint magasra lendülő cséphadaróval teljes erejéből • éppen lesújtani készül a szétterített gabonarakásra.79 Az okleveles adatokból szintén megállapítható, hogy mindenütt, ahol a csűrös rendszer már e korban elterjedt (elsősorban tehát az Alföldet szegélyező csapadékosabb domb- és hegyvidékeken), a cséplés novemberrel kezdődőleg főként a hidegebb őszi és téli hónapokat töltötte ki. A munka intenzitásának növekedésére jellemző, hogy már a középkorban olyan társas munkává válik, melyet egyszerre 2, 4, sőt 8 ember is végezhet.8 0 Cséplés után a szérűn visszamaradt szemet szórással tisztítják meg. Előbb azonban a töreket gereblyével leszedik és a szemet garmadába rakják, majd szórólapát segítségével különválasztják a pelyvától. A mag kiválasztásához szükséges gereblye és kas a csépléstől elválaszthatatlan eszközként szerepel a középkori cséplés-ábrázolásokon ; maga a művelet pedig a kódexek kedvelt példázatai közé tartozik.8 1 A rendelkezésünkre álló adatok alapján egyelőre nem dönthető el, hogy a cséplés mellett népünk ismerte-e és milyen mértékben alkalmazta a szem nyerésének más módját. Csupán egyetlen bizonytalan nyomunk van 78 . ,,Sexto res mundatur tribula cepel ut triticum ita anima tribulatione unde B. Gregorius dicit : quid fornax auro, lima ferro rezele et tribula grano : hoc facit tribulatio viro justo". (Sermones Dominicales, I. 424.) 79 A kép tágas csűrféle helyiséget ábrázol, melynek előterében kendermunkálatok folynak, egyik fiókjában pedig a szokásos gabonacséplést láthatjuk. (L. 16. ábr.) 80 Í498 : Csabai Kovács István panaszolta, hogy Jolsvafői Thekes István nov. 19. körül fegyveres kézzel Petri Abaúj megyei birtokára tört és „in domum et curiam providi Francisci Choka dicti iudicis in possessione Pethry, abindeque quadraginta cubulos frugum et viginti novem cubulos avene tritulatos, necnon duos acervos frugum et avene ipsius exponent.is de orto prefati omnino recipi et asportari fecisset". Az esettel kapcsolatban tanúkat hallgatnak ki : „Homines de Zeen transiissent ad eundem Stephanum Thekes ad possessionem Petry ab eadem pecunia emere fruges et avenam". Akkor látták, hogy „Stephanus Thekes potentia mediante fruges et avenas ipsius Stephani Kovach tritulari fecisset et educere tritulatas facérét" (nov. 19.). Az egyik tanú „vidisset octo tritulatores et vidisse eundem Stephanum Thekes quatuor equis portasse fruges et avenas". (Dl. 83980. „Anyagi kultúránk a XV. században" Adattára. O. A.) 81 „Monda zyz zent Agatha ázzon : En ez gyettrelmekben wgyan gyenyerkedem, mynt ky yo hyrth halland. Awagy ky azt latangya kyt sok ydótewl foghwa kywant lathny, Awagy ky sok kenczet talál. Mert mykeppen az tyzta gabonat addegh az kasban nem tehetnek, myglen annak elette az ew pylwayabol yol ky nem tyztoyttyaak, Azonképpen az en lelkem sem mehet be az mennyey paradychomba, martyromsaghnak palmayawal myglen eressen meg nem gyettrended az en testemet. " (Érdy Cod. 216. Ny. IV. 325 ; „Anyagi kultúránk a XV. században" Adattára. L. Lné.) ; „ ... Ki kedeg, iöuendö en vtannam erösb töllemtöl, kinec nem vagoc melto saruiat es viselnem, az kereztel tűtöket scënt lelecben es tűzben kinec zoro lapatta ö kezeben, es megtizteita ö zeröiét, es góit ö buzaiat ö őúribe, a' poluavat kedeg egeti megalhatatlan tűzbe . . ." (Münch. codex 18. Ny. 1. 918. „Anyagi kultúránk a XV. században" adattára. L. Lné.) 3 Századok
