Századok – 1956

TANULMÁNYOK - — * — A Századok munkájáról 416

A SZÁZADOK MUNKÁJÁRÓL 417 Az elmúlt két-három év munkásságára a korszak sajátos körülményei erősen rányomták bélyegüket. Ez az az időszak, amelynek kezdetét pártunk nagyjelentőségű 1953. júniusi határozata, illetve annak a történettudományunkban is jelentkező hatása jelzi, a végén pedig a XX. kongresszus magaslik fel. Űjat érlelő küzdelmektől változatos, előrelépésekkel és megtorpanásokkal teli időszak volt ez, amelyben a nemzetközi munkásmozgalom új tendenciái, egy valósabb marxista—leninista szemlélet elemei jelentkeztek, új módszerek és új problémák vetődtek fel, de kielégítő megoldást nem nyertek. Ezeknek az új történelmi jelenségeknek, tendenciáknak a hatása természetesen történettudományunkban is érvényesült. Mindenekelőtt azt állapíthatjuk meg •— ami a Történeti Bizottság vitáján is általánosságban elismerést nyert —, hogy a Századok korábbi évfolyamaihoz képest 1953 júniusa után több tekintetben számottevő előrehaladás történt. Történészfrontunk fejlődésének,, igényeinek megfelelően új rovatokat indítottunk: a Vita-, a Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja-, később a Bibliográfia-rovatot, amely most már folyóirat-bibliográfiával is bővült ; Krónika rovatunkat úgy alakítottuk át, hogy minél szélesebben és elevenebben adjon számot a történészfront eseményeiről. 1955-ben, ugyancsak több év óta sürgető igényeknek érvényt szerezve, elértük a Századok évi terjedelmének növelését s így az évben már 6 számot tudtunk megjelentetni. Az elmúlt időszakban bizonyos fokig sikerült megerősíteni a szerkesztőséget is és komoly erőfeszítéseket tettünk a szerkesztés kollektivitásának kiszélesítésére. Az egyes rovatok szerkesztésére több jó szakembert nyertünk meg és a rovatok munkatársi köre is örvendetesen szélesedett ; igyekeztünk a szerkesztés munkáját a szerkesztőbizottság irányító szerepének érvényrejuttatásával alátámasztani és megjavítani. Ebben az időszakban a szerkesztőbizottság rendszeresen működött, s ha a régebbi szerkesztési módszer rossz maradványaként sok formális elem fékezte is tényleges, irányító aktivitását, mind rendszeresebbé, érdemibbé váló közreműködése már érződött a szerkesztés és tartalom színvonalának emelkedésén. Az elmúlt három évben a Századok sokoldalúbb hazai áttekintést és szélesebb nemzetközi kitekintést nyújtott. Tanulmányainak nagy része tükrözte, hogy történetírásunkban a tudományos igényesség növekedett, az újat alkotás követelménye gyökeret vert, ha meg számos, a XX. kongresszus világánál teljes tudatossággal felismert ok következtében nem is lombosodott ki. A tüzetesebb vizsgálat során hadd vessünk egy pillantást a szerzői gárda és a tematikai megoszlás adataira. Az első pillantásra is szembetűnik, hogy a közölt tanulmányok, ismertetések, beszámolók száma megnőtt, a szerzői gárda jelentékenyen kibővült. E tekintetben különösen két jelenség mutat helyes irányú fejlődésre : egyrészt több nagytudású régi szakember kapcsolódott be ismét folyóiratunk munkatársi gárdájába, másrészt egyre nagyobb számmal léptek a nyilvánosság elé a Századok hasábjain a fiatal történész nemzedék tagjai, kisebb írásokkal, ismertetésekkel, de többen jelentkeztek már tanulmányokkal — s általában értékes tanulmányokkal. Ugyanakkor rá kell mutatnunk a szerzői gárda öszetételének egy lényeges hiányosságára is : igen kevés vidéki történész cikke nyert helyet a Századokban. Ez a szűkkeblűség a vidékieket különösen súlyosan érinti, hiszen az örvendetesen fejlődő vidéki történetkutatásnak még annyi publikációs lehetősége sincs, mint a fővárosi történészeknek.