Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331
A HUSZITIZMUS ÉS A MAGYAK NÉP 355 Csatlakoztak a városi mozgalmakhoz és Nápolyi László híveihez a Budán élő firenzei és más olasz polgárok is, mégpedig nem a vagyonosabb elemeik. Ezeket Zsigmond legkésőbb 1404 április első felében bebörtönöztette. Összevéve tehát nyílt osztály frontok álltak szemben, a mozgalom nem tekinthető egyszerűen a budai magyar céhpolgárok fellépésének (Salamon Ferenc szerint „az 1402-diki democratikus mozgalom is kapcsolatban állott ' a nemzetiségi kérdéssel" ; legújabban Szűcs Jenő is ez utóbbi vonását eltúlzottan elemzi), hanem több annál : a városi középréteg harca volt ez Zsigmond patrícius-nemesi Mvei ellen. A városfejlődést támogató Anjoukba vetett illúzió is szerepet játszhatott benne.8 0 Zsigmond 1403 decemberében fellépett a kézműves tanács ellen. Eltörölte a külső tanácsot. Előírta, hogy a városi lakosok közül csak a birtokos embereket lehet bíróvá vagy esküdtté választani, vagy ha nincs birtoka, hűségéről biztosítékot kell adnia a király embereinek. Ezek a kikötések egyaránt irányultak a magyar és német kézművesek birtoktalan része és a városi plebejusok ellen. Egyben statáriális fenyegetésekkel kívánta a király a legközelebbi bíróválasztást neki megfelelő mederbe terelni, s megtiltotta a titkos gyűléseket, növelte a várnagy befolyását is. Ezütán megdöntötték a kézműves uralmat, s 1404. április 15-én az eltávolított polgári vezetőket a király a jövőre is kitiltotta a bírói, esküdti tisztségekből.81 A mozgalom — vívmányaival együtt — a feudális urak és a patríciusok összefogása következtében így elbukott, létrejött azonban a városi adók kezelésére egy 24 tagú szerv, amelynek egyharmada magyarokból állott. Két magyar iparos pedig bekerült a városi tanácsba. így pl. 1409-ben budai esküdtek Jakab szabó és Borgyas Péter aranyműves (aurifisor). (Talán utóbbi is magyar lehet, mert 1399-ben Borgyas Jakab nyírbogdányi jobbágynév is előfordul.) A vezetést azonban a német patríciusok lényeges vonásaiban megmentették : 1404 április havának már elején a patrícius Rauczan Péter a budai bíró, oklevelei német esküdtek (Ninderthaim, Rechperger) relációján említett Aide Offen itt Pestet jelenthet, ez tűnik ki Windecke szövegének és Zsigmond Dubrovnikhoz (Ragusa) intézett oklevelének tartalmi összevetéséből : „Benediete hette die stat Alde-Ofen gewonnen" (másik variánsban : ufgenomen), tehát csak elfoglalta volna, viszont Pestet biztosan nem foglalta el, mert mikor csak elérte határait, „dum Pestiensis civitatis nostre attigisset limites", leverték. Windecke kritikai szövegét 1. : Wilh. Altmann: Eberhart Windeckes Denkwürdigkeiten zur Geschichte des Zeitalters Kaiser Sigmunds. Berlin, 1893. 19. 1. — Feltűnő, hogy Wertner Mór a Windecke magyar névhasználatát tárgyaló cikkében nem foglalkozott az Aide Offen név értelmezésével. Wertner azonban téved, amikor azt állítja, hogy Makrai Benedek elfoglalta Budát : ,, . . . eroberte Benedikt Macrai (= von Makra) Ofen". Moritz Wertner: Eberhard von Windecke und die ungarischen Namen. Ungarische Rundschau für historische und soziale Wissenschaften. 1913. 382.1. — Makrai mint döntőbíró : Codex epistolaris saeculi deeimi quinti. T. II. W Krakowie, 1891. 52, 53. sz. 80 Zsigmondkori Okit. II. 1404. ápr. 19. ; Salamon: Bp. tört. II. 359. 1. ; Szűcs Jenő, i. m. 275. 1. 81 Mályusz Elemér, id. kéziratos munkája ; Szűcs Jenő, i. m. 279—283. 1. ; Zsigmondkori Okit. II. 1403. dec. 9., 1404. ápr. 15. : Fejér X.4.104,138. sz. - A felkelő városi kormányzat adhatta ki még 1404. február 20-án a Sopron tanácsához intézett levelet, amelyben András magister budai esküdt (sapientem virum magistrum Andreám, civem nostrum iuratum) szerepel városi kiküldöttként. Házi Jenő : Sopron I, 1. 353. sz. E levél aláírása ugyanis teljesen megfelel a felkelő tanács 1402. jún. 25-i leveléének (Dl. 42776), továbbá feltűnő körülmény az is, hogy a német többségű Sopronhoz latin nyelven írták-Ezek szerint a felkelő városi vezetőségnek nemcsak iparos tagjai voltak, hanem értelmiségi elem is.
