Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331
356 SZÉKELY GYÔÏTGY alapulnak. S ezt az erőviszonyt tükrözi, hogy a budai városi tanács még a •budai joggyűjteményben is mint a „németek tanácsa" szerepel. E félmegoldások talaján a városi rétegek ellentétei tovább élesedtek. A megtett engedményekkel ugyanakkor a német patriciátus meg tudta osztani a német és magyar céhpolgárok együttes küzdelmét, jól tükrözik ezt a közös szombati hetivásár mellett a plébániatemplomaik előtt más-más napon tartott hetipiacok, a magyar és német külön céhek fejlődése.82 Már a huszita időkre esik a soproni patríciusellenes tömegmozgalom (1425—27). Ez a magyar Csapodi János soproni lakos és német kézművesek vezetésével a közpénzeket harácsoló patrícius uralmat erősen fenyegette. Az államhatalom — talán félve a városi mozgalomnak a huszitizmushoz való kapcsolódásától — sokkal kevésbé volt erélyes, mint a század elején Budán. Bár a tárnokmester kezdetben fenyegetően lépett fel a mogalommal szemben, később már a patrícius tanácsot intette mérsékletre. A mozgalom eredményeképpen a városban létrejött a 24 tagú külső tanács, benne az ellenzék vezetőivel. Ennek a szervnek szerepe volt a tanács pénzügyi ellenőrzésében és az adószedésben. A soproni kézműves mozgalomnak a huszita ideológiával való kapcsolatát nem tudjuk megállapítani. Az egyébként éles formák közt lezajló városi osztályharc ellenzéki elemei a feudális rendszer ellen nem léptek fel, a tárnokmesterrel ismételten tárgyaltak, küzdelmük a városon belüli kérdésekre szorítkozott. Ez persze nem jelenti azt, hogy a huszita ideológia ekkor ismeretlen lett volna a városban vagy környékén. Josef Jirecek arra is következtetett, hogy Sopron megyében utóbb voltak magyar husziták. Szűcs Jenő pedig a soproni városi mozgalomnak is bizonyos huszita elemeit tartja lehetségesnek fennforogni, a városi osztályharc sajátos szervezkedési formája alapján. Ezt egyelőre közvetlen bizonyítékok nem támasztják alá. Annyi tény, hogy a soproni osztályharc igen éles volt. A városi tanács a városi könyvbe feljegyeztette a mozgalom lezajlását, hogy gazdag és szegény (reich vnd arm) egyaránt okuljon belőle. E feljegyzés szerint az elégedetlenek kapáikkal berontottak a tanácsba és sok rosszat mondtak oda a tanácsnak. A panaszok bizonyos elszámolatlan pénzek ügyére is kiterjedtek. Űj tanács választása helyett, amit pedig a király elrendelt, az ellenfélek külön szövetségeket kötöttek, tanácsházakat alkottak a plébániatemplomokból, kápolnákból, a kolostorból és más házakból. Mivel az ellenzék megtagadta az adót, több mint egy éven át a tanács csak anyagi veszteséggel és kölcsönt felvéve 82 Jacobus sartor Dl. 9579 ; Petro Borgyas dicto aurifisore, Zsigmondkori Okit. II. 1409. szept. 29. (1399 : Iacobum dictum Borgyas iobagionem . . . Bagdan . . . residentem furem, Zsigmondkori Okit. I. 5990. sz. — 1487 : Borgyas Fábián tályai bíró, Iványi: Bártfa lt. I. 2580. sz.) Kívülük azonban magyarnak tartható még Tamás fia János, Szepesi István, Gáspár esküdt is. Dl. 9579. —- Rauczan bíróságára : Dl. 8948, 8952, Fejér X. 4. 160. sz. ; Rauczan a bíró 1404. jún. 11., Alapi Gyula: Komáromvármegye levéltárának középkori oklevelei. Komárom, 1917. 27. sz. és 1405. márc. 26. is, B. Szabó László: Pest megye 501. sz. Rechpergerből is bíró lett 1410/11-ben, Dl. 9766. — Mályusz Elemér id. kéziratos munkája, Szűcs Jenő, i. m. 274—275, 286—287.1. — A szombati piacra a róla elnevezett tér is utal : 1413 : Iosephus Podhradczky : Hist. Dipl. Urb. Bud. П. 481. 1. (Széchényi Kvt. Fol. Lat. 1205), 1420 : Dl. 64201 ; 1440 : A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára. 376. 1. Már 1322-ben szerepel : Schmoll Lajos: Buda-Pest utcái és terei. 143. 1. — A budai joggyűjtemény „németek tanácsa" kifejezése a növekvő céhpolgári nyomás közepette nem lett általános gyakorlattá. Pl. 1432-ben a budai tanács német nyelvű oklevelében „Richter vnd rätt der stat Ofenn"-nek nevezi magát. Házi Jenő: Sopron I. 3. 53. sz.
