Századok – 1956

TANULMÁNYOK - A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusának anyagából — A. M. Pankratova akadémikus felszólalása 204

A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁSTJA XX. KONGRESSZUSÁNAK ANYAGÁBÓL 205 tekintették. „A hősök és a tömeg" elmélete a tömegek alkotó szerepének lebecsülésével függ össze. A Központi Bizottság megvalósítja a néptömegeknek mint a történelem igazi alkotóinak és mozgatóinak döntő szerepéről szóló lenini útmutatásokat, s így természetesen harcot követel a személyi kultusz ellen. Nyíltan meg kell mondani, hogy mi, a párt megbízásából az ideológiai munkát irányító kommunisták, korántsem valósítottuk meg teljes mértékben a Központi Bizottság nagyfontosságú útmutatásait. Be kell ismernünk, hogy a társadalomtudományok fejlesztése terén alaposan lemaradtunk. Hruscsov elvtárs helyesen mutatott rá arra, hogy ez idő szerint a marxista—leninista elmélet gazdasági oldala, a konkrét gazdasági kérdések kerültek előtérbe. Tudományos dolgozóink, közgazdászaink azonban mindmáig igen kevés segítséget nyújtottak a pártnak a gazdasági feladatok megoldásában. A közgazdász-tudósok legfőbb hibája, hogy elszakadtak az élettől, a gyakorlati kommunista építőmunkától. A szovjet történettudomány a XX. pártkongresszusig kétségtelenül ért el bizonyos eredményeket. Számos hazai és világtörténeti tárgyú monográfia és összefoglaló mű jelent meg, köztük a tízkötetes „Egyetemes történet" első kötete, befejezték fővárosunk, Moszkva történetének hatodik kötetét, nagy tudományos és kutatómunkát végeztek Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulójával és az első orosz forradalom 50. évfordulójával kapcsolatban, vannak eredmények az egyes népek történetével foglalkozó összefoglaló munkák előkészítése terén is. A történészek körében is van azonban elmaradás. Mikojan, Szuszlov és Sepilov elvtárs joggal állapította meg, hogy komoly elmaradás van a szovjet társadalom tanulmányozása terén, pedig ez a Szovjetunió történetére vonatkozó tudományos kutatómunkánk legfontosabb harci szakasza. Ha a figyelmet elsősorban a közgazdasági elméletre fordítjuk, ez korántsem jelenti azt, hogy a társadalomtudományok többi ágát elhanyagoljuk. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy pártunk dicsőséges története legyen továbbra is kádereink nevelésének egyik legfontosabb forrása. Rámutatott árra, hogy a történeti tényeken alapuló, népszerű marxista párttörténeti tankönyvet kell írni. Kétségkívül szükségessé vált egy összefoglaló mű vagy tankönyv kádereink számára a szovjet társadalom történetéről. Jövőre lesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója. Nemcsak hazánkban, hanem világszerte is fokozódik az érdeklődés nagy harcunk és győzelmünk története iránt. Meg kell alkotni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szovjet társadalom összefoglaló történetét. Ez a tudományosan és egyben érdekfeszítően megírt könyv mutassa meg a nagy októberi győzelem gyümölcseit élvező ifjú nemzedékünknek, hogy győzelmünk nem következett be magától, hanem a forradalmi proletariátus vezette néptömegek vívták ki azt a kizsákmányolás és elnyomás ellen folytatott hosszú és kemény küzdelemben. Az alkotó marxizmus—leninizmus szilárd bázisán fejlődött ki és erősödött meg a proletariátus Lenin alapította pártja, mely eredményesen átvette a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom legújabb politikai tapasztalatait, és az oroszországi felszabadító harc konkrét körülményeihez alkalmazva átdolgozta azokat. Az új típusú lenini párt képesnek bizonyult arra, hogy élére álljon a dolgozó paraszttömegekkel szövetkezett munkásosztály harcának, a cárizmus és a kapitalizmus feletti történelmi jelentőségű győzelemre