Századok – 1956
TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170
A KÖZTÁRSASÁG MEGTEREMTÉSE MAGYARORSZÁGON (1946) 191 kijelentette, hogy „a magyar köztársaság megvalósításának kérdését a nemzetgyűlés januári ülésszakán dűlőre visszük".5 1 A Szabad Nép 1946. január 11-i számában „Éljen a köztársaság" címmel vezércikkben foglalkozott ezzel a kérdéssel és leszögezte, hogy a január végén összeülő nemzetgyűlés egyik legfontosabb feladata lesz : dönteni Magyarország államformájáról. Egyben ismét felhívta a magyar népet : hiúsítsa meg azokat a mesterkedéseket, amelyek a köztársaság megakadályozására irányulnak. A demokratikus erők a köztársaság törvénybeiktatása érdekében nemcsak felülről gyakoroltak nyomást azokra, akik államhatalmi pozícióik felhasználásával meggátolni, halogatni igyekeztek a kérdés rendezését. A dolgozó tömegek támogatása nélkül a haladó erőknek ezt a követelését sem lehetett volna győzelemre vinni. A párt a magyar, nép többségének, elsősorban a munkásosztálynak, a szegényparasztságnak és a haladó értelmiségnek szilárd köztársasági érzületére épített. A néptömegek eltökéltsége a demokratikus átalakítások tüzön-vizen való keresztülvitelére félelmetes és ellenállhatatlan erő volt a reakció szemében. A Kommunista Párt érdeme, hogy a népi demokratikus fejlődés előmozdítása érdekében döntő módon tudott támaszkodni a tömegekre, a legfontosabb megoldandó feladatok felé tudta irányítani és magasabb fokra tudta emelni a dolgozók aktivitását. A Kommunista Párt a köztársaságért folytatott harcban éberségre, cselekvő közreműködésre hívta fel a tömegeket. Az MKP javasolta a pártszervezeteknek, hogy vitassák meg a köztársaság kérdését, többek közt a falusi olvasókörökben is ; kezdeményezzenek a nemzeti bizottságokban határozatokat, amelyek a köztársaság mielőbbi törvénybeiktatását követelik.5 2 A pártszervezetekben január második felében külön pártnapon foglalkoztak a köztársaság kérdésével. Ugyanakkor a párt tisztázta az államforma megváltoztatásának jelentőségét, s egyben ügyelt arra, hogy a néptömegek ne tápláljanak illúziókat ezzel kapcsolatban, ne becsüljék túl a köztársaság kikiáltásának várható hatását és jelentőségét. A kommunisták nyomatékosan hangsúlyozták : a köztársasági államforma csak keret, amelynek igazán demokratikus tartalommal való megtöltése a mi további harcainktól függ. Ennek megfelelően a párt a köztársaság megteremtéséért folytatott küzdelmet végig úgy vezette, hogy egy pillanatra sè tűnjék szem elől ennek a kérdésnek összefüggése a többi, fontosabb harci kérdéssel, s világos legyen a helye a népi demokráciáért folyó egész küzdelemben. A kommunisták a köztársaság megteremtésével kapcsolatban állandóan rámutattak a soron levő legfontosabb feladatokra (a földreform megvédése, a kisgazdapárti jobboldaliak elleni harc, a közigazgatás megtisztítása, a gazdasági romlás, spekuláció, tőkés szabotázs felszámolása), s ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a köztársaság kikiáltásának mennyiben kell elősegítenie ezek megoldását. A párt hangsúlyozta : „a köztársaság megvalósítása előbbre viszi a fiatal magyar demokrácia fejlődését, a reakciót megfosztja egy reményétől, tehát egy lépést jelent előre a reakció elleni harcban. De tudjuk azt is, hogy ez a lépés egymagában még nem elegendő a népi demokrácia győzelmének biztosítására".53 Ahhoz, hogy a népi és a polgári demokrácia vagyis a szocialista és a kapitalista fejlődési 61 Szabad Nép, 1946. jan. 8. 52 Szabad Föld, 1946. jan. 13. "6 3 Szabad Nép, 1946. jan. 11.
