Századok – 1956
TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170
A KÖZTÁRSASÁG MEGTEREMTÉSE MAGYARORSZÁGON <I946> f 183 A kisgazdapárti lapok, anélkül, hogy nyíltan állást foglaltak volna az államforma kérdésében, átlátszó célzatú nyilatkozatokat -kezdtek közölni, amelyekben „kívülálló", „elfogulatlan" személyeket szólaltattak meg. Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt elnöke nyilatkozatában kijelentette, hogy a súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel most legalább egy félévig „várhatnak az alkotmányjogi és közjogi kérdések".2 8 A Kis Újság Gajzágó Lászlótól, a nemzetközi jog tanárától kért interjút az államforma rendezésének nemzetközi kihatásairól. Gajzágó a lap hasábjain kifejtette, hogy ,,ha hajlandók a végleges elismerést a jelenlegi államforma mellett is megadni a magyar kormánynak a többi országok, akkor ezt a jelenlegi államformánkat is meg lehetne hagyni és elébe lehetne nézni a békeszerződés megkötésének".2 9 Meg kell jegyezni, hogy ebben az időben — január elején — Tildy Zoltán kisgazdapárti miniszterelnök részéről már elhangzott olyan hivatalosnak tekinthető bejelentés, amely szerint az államforma rendezésére a közeljövőben sor kerül. Ez azonban szokás szerint nem zavarta a kisgazdapárti sajtót abban, hogy — a párt ún. „második", nem-hivatalos vonalát juttatva érvényre — ezzel ellentétes hangnemben írjon. A Kisgazdapárt nemcsak „külső" személyek megszólaltatásával adott hangot igazi érzelmeinek az államforma kérdésében. Igen jellemzőek ebből a szempontból a kisgazdapárti lapok újévi vezércikkei. Dessewffy Gyula, az ismert kisgazdapárti jobboldali politikus a Kis Újság 1946. január 1-i vezércikkében így határozta meg az iij esztendő feladatait : „ . . . Meg kell akadályoznunk, hogy a diadalmas tegnapi forradalom utat tévesztve folyamatossá, permanenssé váljék". Vagyis más szavakkal, főfeladatul a népi demokratikus fejlődés megakadályozását jelölte meg. Az államforma megváltoztatásával kapcsolatban ,,tárgyilagosan" a következőket írta : „A választás során a történelmi magyar gondolat ugyanannyi jogot és lehetőséget biztosít a köztársaságnak, mint a királyságnak... A magyar radikalizmus, függetlenségi és szabadságharcaink nagyszerű kincsestárában ugyanannyi történelmi érvet találunk a köztársasági államforma számára, mint a királyságéra. . . A magyar nép által választott államforma — legyen az köztársaság, vagy királyság — szervesen fog belekapcsolódni történelmi múltunkba. . .«30 Dessewffy úgy tesz, mintha a köztársaságot kellene megvédelmeznie, de a ravasz megfogalmazás mögül kitűnik az igazi szándék : azt szeretné elhitetni, hogy a magyar népnél még nem eldöntött kérdés az államforma kérdése, úgy tünteti fel, mintha a királyságnak még lenne valamilyen esélye. Balla Antal a Magyar Nemzet újévi vezércikkében azt fejtegette, hogy az államforma önmagában nem jelent semmit, mert a demokrácia nem függ okvetlenül az államformától (hiszen például Angliában, amely királyság, „igazi demokrácia" van). Bár a cikkíró hozzátette, hogy ,,ezek a meggondolások természetesen csak elméleti értékűek",3 1 mégsem tekinthetjük véletlennek, hogy a köztársaság kikiáltásának küszöbén éppen ilyen elméleti meggondolások fejtegetését tartották szükségesnek. A kisgazdapárti jobboldal suttogó propagandája a köztársaság megteremtése ellen különböző hazug érveket és rágalmakat bocsátott szárnyra. Ezek közül a leghasználatosabbak a következők voltak : 1. az államforma 28 Magvar Nemzet, 1945. dee. 11. 2S Kis Újság, 1946. január 8. 30 Kis Újság, 1946. jan. 1. 31 Magyar Nemzet, 1946. jan. 1.
