Századok – 1956
TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170
A KÖZTÁRSASÁG MEGTEREMTÉSE MAGYARORSZÁGON <I946> 177 Az akkori belpolitikai helyzetet a reakciós erők egyre nyíltabb és arcátlanabb fellépése, a demokratikus erők táborában pedig „bizonyos tétovázás és csüggedés"1 1 jellemezte. A dolgozókat elkeserítette a gazdasági romlás, az ellenséges fasiszta elemek felbátorodása és nyílt jelentkezésük a közélet minden területén. Az államforma rendezetlensége ilyen körülmények közt a reakciónak adott tápot, minthogy alátámasztotta az új rendszer ideiglenes, bizonytalan, múlékony voltát hirdető ellenséges agitációt. Az újra jelentkező legitimizmusra éppen ebből a szempontból kellett felfigyelni : mint az ellenforradalmi erők felbátorodásának, aktivizálódásának egyik félreismerhetetlen jelére. A Kommunista Párt, a demokratikus erők vezető ereje, 1945 végén a reakciós előretörés visszaverésére és a népi demokratikus fejlődés további biztosítására hónapokra szóló tervet dolgozott ki, amelyben minden láncszem szorosan kapcsolódott az előzőhöz, minden következő lépés az addig kivívott eredményekre támaszkodott és azt fejlesztette tovább. Az első lépése ennek a tervnek a köztársaság kiharcolása volt. Ezt követték azután a további akciók, amelyeknek csúcspontja ebben a szakaszban a Baloldali Blokk 1946 márciusi győzelme volt. Miért éppen a köztársaság kiharcolása volt az első lépés? Amint láttuk, ez a feladat akkoriban nemzetközi méretekben is napirendre került, ezenkívül pedig nálunk napirendre tűzte az, hogy az ellenforradalmi tevékenység egyik megnyilvánulása Magyarországon a királypárti, habsburgista propaganda feléledése volt. Ugyanakkor pedig a soronlevő harci kérdések közül ez volt az, I amelynek megoldása aránylag a legkönnyebbnek ígérkezett, hiszen a nemzetközi helyzet és az ország népének hangulata miatt a reakció erői az államforma kérdésében szánhatták rá magukat a legkevésbé nyílt és jelentősebb ellenállásra. A köztársaság megteremtése terén volt tehát a legvalószínűbb a gyors eredmény, amire támaszkodva azután kedvezőbb állásokból indulhattunk neki a további küzdelemnek. A köztársaság törvénybeiktatása nem volt öncél, hanem a népi demokráciáért vívott általános harc része. De az akkori konkrét helyzettől függetlenül is, ezt a feladatot, a köztársaság létrehozását, mindenképpen el kellett végezni ahhoz, hogy tovább haladhassunk előre a szocialista átalakulást előkészítő demokratikus forradalom útján. A földreform megvalósítása után mindenképpen sorra kellett kerülnie annak, hogy a feudalizmusnak a nagybirtok után második jelentős maradványát, a monarchikus államformát jogilag is felszámoljuk. Ezek voltak az államforma napirendre kerülésének belpolitikai jellegű körülményei. De voltak ennek a kérdésnek nemzetközi vonatkozásai is. Mint feljebb már szó volt róla, a második világháború utáni nemzetközi helyzet kedvezett a köztársaság létrehozásának. A Szovjetunió megnövekedett súlyával és tekintélyével támogatta a népeknek azt a törekvését, hogy felszámolják a fasizmus maradványait, biztosítsák országuk demokratizálását. Támogatta természetszerűleg a Szovjetunió a monarchiák eltörlésére és a köztársasági államforma megteremtésére irányuló törekvést is. Ugyancsak jelentős támogatást jelentett a köztársaság megteremtéséért folytatott harcban a hatalmasan megerősödött demokratikus nemzetközi közvéleménynek, a kapitalista országok dolgozó tömegeinek rokonszenve-11 Szabad Nép, 1946. jan. 9. 12 Századok
