Századok – 1956
TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170
174 L. GÁL ÉVA demokratikus átalakítását. A társadalmi és állami berendezés demokratizálásának fontos része volt a monarchiák megszüntetése és köztársasággal való felváltása. A monarchiák a második világháború alatt csaknem kivétel nélkül leleplezték és gyűlöletessé tették magukat a népek szemében azzal a szereppel, amit a fasizmus és a fasiszta háború támogatójaként játszottak. A második világháborúban kézzelfoghatóan bebizonyosodott, hogy a monarchiák általában a legreakciósabb erők támaszai, a fasizmus meghonosítói illetve kiszolgálói voltak (lásd Olaszország, Belgium, Románia stb.). A háború befejezése után a monarchiák megszüntetése nemcsak az általános demokratikus fejlődés követelménye volt, nemcsak a feudális maradványok felszát molásához tartozott hozzá, hanem egyúttal a fasizmus maradványai kiirtásának is elengedhetetlen része volt. A monarchiák megdöntése összefüggött a nemzeti függetlenség biztosításával is, hiszen a monarchiák a második világháború alatt a német, olasz és japán fasisztáknak, a háború után pedig az örökükbe lépő amerikai és angol imperialistáknak mindenkor hajlandók voltak áruba bocsátani országuk függetlenségét és szuverenitását. Ez az oka annak, hogy sok országban a háborút közvetlenül követő időszakban a haladó és a reakciós erők közti harc egyik központi kérdése az államforma megváltoztatása lett. így volt ez Olaszországban, ahol a demokratikus erőknek, a monarchia köré tömörülő összes reakciós erőkkel szemben, a nyílt amerikai beavatkozás ellenére sikerült kiharcolniok a köztársaságot. Másutt viszont, így Belgiumban, Görögországban a külföldi imperialistáknak a belső reakcióra támaszkodva sikerült visszaültetniök a népek nyakára a királyokat. Hasonlóképpen napirendre került az államforma kérdése azokban a népi demokratikus országokban is, amelyek a felszabadulásig monarchiák voltak. Ezekben az országokban azonban más volt ennek a kérdésnek súlya és jelentősége, mint a tőkés országokban. A demokratikus átalakulás a munkásosztály vezetésével itt már diadalmasan haladt előre és lényegében eldöntött dolog volt. Az államforma megváltoztatása nem bevezető lépése volt ennek az átalakulásnak, hanem csupán menet közben, szinte utólagosan megoldott kérdés, amelynek megoldását a megelőző nagy társadalmi és politikai átalakulások már egyértelműen előkészítették. Ha az államforma problémája a népi demokratikus országokban nem volt is olyan központi és éles harci kérdés, mint az említett tőkés országokban, mégis volt jelentősége. A monarchikus államforma megszüntetése, a múlt e gyászos emlékű örökségének felszámolása elengedhetetlen része volt a feudális maradványok felszámolásának, ami nélkül lehetetlen lett volna a további előrehaladás a szocialista átalakulás előfeltételeinek megteremtése felé. * Az államforma kérdése a népi demokratikus országok többségében 1945 végén — 1946 legelején került napirendre (Romániát kivéve, ahol a királyság egészen 1947-ig megmaradt). Ebben az időben ezen országok népei már túl voltak a háború utáni idők legelső, legégetőbb kérdésein — az élet megindításán, az újjáépítés megkezdésén —, és a demokratikus átalakulás legelső lépésein — az új állami szervezet megszületésén, a földreform végre- , hajtásán stb. "Jugoszláviában, Albániában, Bulgáriában 1945 decemberé-
