Századok – 1956

TANULMÁNYOK - S. Vincze Edit: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenysége a kilencvenes években 126

132 S. VINCZE EDIT vény« hatása Európa-szerte érezhető volt, s a szociáldemokrata pártok politikai célkitűzéseinek világos megfogalmazása veszélyeztethette a pártok legalitását. A hainfeldi program és nyomában az »Elvi Nyilatkozat« azonban nem zárta ki, hogy a munkáspártok hűek maradjanak a marxizmus tanításaihoz és így a forradalmi gyakorlathoz. A forradalom és a proletárdiktatúra célkitűzése programbafoglalásának hiánya ebben az időszakban nem tekinthető súlyos, opportunista hibának. Az a programtervezet, amelyet Lenin 1895— 96-ban száműzetésében készített az oroszországi munkáspárt számára, s amely ennek az időszaknak egyetlen következetesen marxista programtervezete, szintén nem foglalja magában a forradalom és a proletárdiktatúra követelését, elegendőnek tartja rámutatni a politikai hatalom megszerzésének szükségességére : »Ez a harc (a munkásosztálynak valamennyi kizsákmányoló osztály elleni harca) csak azzal végződhet, hogy a politikai hatalom átmegy a munkásosztály kezébe, hogy minden földet, munkaeszközt, gyárat, gépet és bányát átadnak az egész társadalom kezébe abból a célból, hogy meg lehessen szervezni a szocialista termelést. . .«* Az »Elvi Nyilatkozat«, amely a hainfeldi program szószerinti fordítása, egy helyen tér el az eredetitől : belekerült »a munka teljes díjának biztosításá«-ra vonatkozó lassalleánus követelés. Bár ennek a tételnek a betoldása a lassalleánus maradványok továbbéléséről tanúskodik, gyakorlati jelentősége nem volt, a munkásmozgalom fejlődése szempontjából. Sokkal nagyobb hiba volt azonban az, hogy az »Elvi Nyilatkozat« kísérletet sem tett a magyarországi viszonyok elemzésére, megelégedett azoknak a feladatoknak vázolásával, amelyek általánosságban minden ország proletariáj tusa előtt állottak. A Lenin-írta orbszországi szociáldemokrata párt programtervezete a sajátos oroszországi viszonyokból kiindulva elemzi a proletariátus feladatait, az elsők közt említve a cárizmus elleni harcot. A hainfeldi program, s ennek nyomán az »Elvi Nyilatkozat« azonban nem tartalmazza Ausztria, illetve Magyarország speciális viszonyainak elemzését, így nem beszél burkolt formában sem a monarchia megdöntésének szükségességéről, a harc formáiról, sem a szövetségesek kérdéséről (agrárkérdés, nemzetiségi kérdés). A magyarországi speciális viszonyok elemzése, a szocialista és a polgári demokratikus követelések összekapcsolása megoldásra váró feladat maradt. A pártvezetőség feladata az volt, hogy a következő években tegyen kísérletet a hiányok pótlására, elemezze a hazai viszonyokat, s továbbfejlessze az »Elvi Nyilatkozat«-ot. Azok a követelések, amelyeket az »Elvi Nyilatkozat« magában foglal, valóban általában a munkásosztály legfontosabb követelései voltak a »viszonylag békps« fejlődés időszakában. Mindenekelőtt lerögzíti az »Elvi Nyilatkozat«, hogy a munkásosztály felszabadítása csak a munkásosztálynak a műve lehet, s a harc, amelyet vív, nemzetközi. »Magyarország szociáldemokrata munkáspártja — mondja az 'Elvi Nyilatkozat' — nemzetközi párt, mely nem ismeri el a nemzetek, a születés és a birtok előjogait, s kinyilatkoztatja, hogy a kizsákmányolás elleni harcnak nemzetközinek kell lenni, mint amilyen maga a kizsákmányolás. « A párt követeli a program további pontjaiban a demokratikus szabadságjogokat, köztük az általános választójogot is, megjegyzi azonban : »Követelni fogja az általános, közvetlen és titkos választójogot minden képviseleti * V. I. Lenin Művei. 2. köt. Bpest, Szikra 1951, 87—88. 1.