Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
A BÉCSI UDVAK JOBBÁGYPOLITIKÁJA 1761—1790-IG 115 így jött létre az 1785. augusztus 22-i pátens, amely lényegesen túlmegy az 1783. évi rendeleten mind tartalmában, mind kihirdetési módjában. A többlet az örökös jobbágyság végleges megszüntetése, a költözési szabadság általános kimondása.12 5 Most már valóban mindenféle nyelven közzétéve mindenkinek tudomására juthattak az engedmények. Ezek szerint nem állja meg helyét H. Balázs Évának az az állítása, hogy a jobbágypátens nem tulajdonítható a nagy erdélyi román parasztfelkelés következményének, és hogy e felkelés hatása csak az volt, hogy az 1783-as rendeletet 1785-ben újból ki lehetett adni.12 6 A felkelés következménye az volt, hogy az örökös jobbágyságot nem lehetett többé visszaállítani, véglegesen megszűnt. így tehát a román jobbágyság véres osztályharcának gyümölcsét az egész magyarországi és erdélyi jobbágyság élvezte. Az erdélyi hatóságoknak a rendelet kibocsátása után még mindig voltak pénzügyi aggályaik, vagy legalább is ezekbe iparkodtak a rendelettel szemben érzett ellenszenvüket burkolni. Miután a pátens megszüntette a különbséget az inquilini és az örökösjobbágyok között, a gubernium és a kincstartóság szerint méltányos volna, hogy utóbbiak évente, ne mint eddig két, hanem miként a szabadköltözésűek, három forint fejadót fizessenek. Ezt az uralkodó elutasította, mivel a jobbágyok helyzetén könnyíteni akar, nem pedig azt súlyosabbá tenni. A kormányszékek szerint meg kell akadályozni, hogy a most már szabad jobbágy bármikor elhagyhassa telkét és ne csak a földbirtokost károsítsa meg, aki nem tud a telekre mást tenni, hanem az adóját se fizesse meg. A költözés meg nem engedhető, míg a jobbágy nem állít mást maga helyett, hogy a föld megművelés nélkül ne maradjon. A döntés szerint a telek elhagyását illetőleg az osztrák rendszabályokat kell érvényesíteni. Más aggály volt az erdélyi kormányszékek részéről az örökös jobbágyok magasabb vételára és értékesítése akár adásvétel, akár csere útján. Ezeket még „telek nélkül" is drágábban értékesítették, ami kártérítési igényekre adhat alkalmat.12 7 Ugyanazt a választ kapták, mint a kancellária már előbb. Legfontosabb következménnyel a kormányszékeknek az a kérdése járt : mi történjék azokkal a jobbágyokkal, akiket gyermekkoruktól fogva a földesúr neveltetett és valamely mesterségre kitaníttatott (ti. hogy azután örökös jobbágyai legyenek — E. F.), továbbá mi legyen a paraszti gazdasági alkalmazottakkal, akik esetleg alkalmatlan időben hagynák ott szolgálatukat. Az államtanácsban ez volt a vélemény : Azoknak a jobbágyoknak, akiket uruk költségén neveltettek mesterembereknek, ha erre vonatkozó szerződés van közöttük, bíróilag megállapítandó kárpótlást kellene adni, ,,mert különben újabb alkalom adódnék a jobbágyok rovására, akik mindig a gengébbek, a szabad elköltözést megnehezítni és ők (mivel legtöbbnyire akarat nélküli gyermekek voltak) a mesterségre való adással juttatott jótéteményre nagyon ráfizetnének". 125 Tartalmát 1. Berlász J., i. m. 458. 1. 126 I. m. 551. 1. 127 ,, .. . nachdem die erbliche Unterthanen selbst nach der Kamerai Schätzung ihren Käufern höher als die freizügige angeschlagen und darin mehrere theils von Privat Partheien, theils selbst von dem Fisco um diesen höheren Anschlag und ohne Grundstücken erkauft oder wie es sonderheitlich mit den zur Gränz-Miliz abgetretenen Ortschaften geschehen, eingetauschet worden . . ." 6*
