Századok – 1955
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Leśnodorski; Boguslav: A történettudomány a népi Lengyelország első évtizedében 736
A TÖETÉNETTU DOMÄNE' Α NÉPI LENGYELORSZÁG ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN 751 ránia, azaz a volt királyi Poroszország, valamint Mazuria és Warmia történetével kapcsolatban . Csak mulasztásnak könyvelhetjük el azt a tényt, hogy a jubileumi év egyetlen munkát sem eredményezett a lengyelek részvételéről az európai forradalmakban. N. Gasiorowskának az otwocki módszertani konferencián elhangzott referátuma adott hangot azoknak az 1948 utáni törekvéseknek, hogy történészeink térjenek át a marxista módszerekre a nemzeti felszabadító harcok kérdéseinek kutatásában, valamint a lengyel burzsoá nemzet kialakulásának feldolgozásában és foglalkozzanak azzal a számos kérdéssel, amelyeket a burzsoá tudomány nem dolgozott fel vagy meghamisított. Az otwocki konferencia vitái azonban rámutattak azokra a rendkívül nagy nehézségekre, amelyekue a lengyel nemzet kialakulási folyamatával kapcsolatos kutatómunka ütközik, továbbá arra, milyen hiányosak ismereteink ezen a területen, nevezetesen : milyen szoros összefüggésben volt a nemzeti függetlenségi haïe ós a társadalmi felszabadulásért folyó harc. Hasonlóképpen ki kell bővítenünk ismereteinket a burzsoázia kialakulási folyamatát és szerepét illetően is. Elengedhetetlenné vált, hogy további elmélyült kutatásra kerüljön sor. A monografikus műveket és a nagyszámú, jórészt értékes forráskiadványt időrendi sorrendben vizsgálva le kell szögeznünk, hogy kutatóink viszonylag a legkevesebb érdeklődést a nemesi Lengyelország harmadik felosztását követő évek iránt tanúsították. A Kongresszusi Királyság történetének feldolgozását két monográfia mozdította elő : A. llynkowski háború előtti műve a kormány politikájáról a lódzi területen, valamint L. Baumgarten műve a dekabristák és Lengyelország kapcsolatáról. Az első munkában sok a módszertanilag is hibás megfogalmazás. A második műnek vannak bizonyos érdemei a Hazafias Társaság programjának értékelése és az Egyesült Szlávok Társasága vezetőjének, Lublinski alakjának felelevenítésével. Ennek a második munkának viszont szűk a forrásanyaga. A lengyel kapitalizmus fejlődésének sajátos elemeit tárta fel Fr. Fiedler a »Nowe Drogi«-ban megjelent értekezésében. Fiedler elemezte a gazdaság és a politika feudális elemeit és a temérdek legenda ellenére leleplezte a kapitalista iparosítás igazi útjait és módszereit. Fr. Fiedler művének érdeme többek között az, hogy helyes megvilágításban ismerteti Lübecki tevékenységét és annak következményeit. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy folyik a munka néhány régóta várt új nagyobb monográfián és forráskiadványon, amelyek a Királyság ós Szilézia ipari központjainak történetével foglalkoznak. Ε munkák közül néhány már eléggé előrehaladott állapotban van. így például N. Gasiorowska szerkesztésében rövidesen megjelenik egy négykötetes forráskiadvány a lódz'i körzet iparának és munkásosztályának kialakulásáról. Az említett vidék történetét feldolgozó monográfiák közül meg kell említenünk azokat az eredményeket, amelyek G. Missalowának részben megjelent tanulmányaihoz, Felsősziléziával kapcsolatban pedig W. Dlugoborski munkájához fűződnek. A novemberi felkelésről szólva, ha a mellékkórdéseket érintő tanulmányokat ,figyelmen kívül hagyjuk, a következőkről számolhatunk be: a feldolgozás stádiumában van néhány nagyobb mimka, amelyek tárgya a haladó erők politikai harca az ellenforradalom tábora ellen az 1830— 1831-es években. T. Lepkowski új forrásokat feldolgozó cikke fényt derített a varsói plebejusok és munkások szerepére a novemberi felkelésben. A kutatók az utóbbi időben főleg az 1832—1846. évekre összpontosították erőfeszítéseiket. Elöljáróban meg kell említenünk egy emlékkiadványt (»Lelewel levelei az emigrációból« ; H. Wieckowska kiadása). Ezek a levelek fényt derítenek az emigrációnak úgyszólván valamennyi kérdésére, s ezenfelül számos hazai kérdésre is. Az említett leveleken kívül figyelmet érdemel egy emlékiratsorozat, s ebből is a két legfontosabb kötet : J. N. Janowski »Önéletrajzi jegyzetei« (M. Tyrowicz kiadása ; érdekes fényt vet a kongresszusi és a novemberi időkre egyaránt), valamint K. Kamienski »Emlékezései és arcképei« (W. Kula kiadása). Az első kiadvány új megvilágításban tárja elénk az emigráció kezdeti éveit 1836-ig, a második kiadvány pedig a negyvenes évek összeesküvéseinek történetét az orosz megszállás alatti területen. A társadalmi viszonyok kutatói számára érdekesek továbbá egy deklasszált nemes, Lusakowski emlékiratai is (N. Assorodobraj kiadása). A társadalmi és gazdasági viszonyok terén ^gzett új kutatások főleg Poznan vidékével foglalkoznak. Mindenekelőtt W. Jakóbczyk dolgozott ezen a területen ós fokozatosan leküzdötte egyes hibáit . Jakóbczyk új anyagra támaszkodva mélyrehatóan világította meg a poznani vagyonos osztályok politikáját. Elsőként vázolta a poznaúi földreform történetét, s ugyancsak elsőként kísérelte meg az 1848 —1850-es Lengyel Liga új beállítását.
