Századok – 1955

Közlemények - Szekeres József: Adatok a pécsi bányászok 1905. évi harcairól 897

ADATOK A PÉCSI BÄNYÄSZOK 1905. ÉVI HARCAIRÓL 899 egyre jelentősebbé. Megerősödött az ipari koncentráció is, az új gyárak többnyire a főváros környékén épültek. Az iparfejlődéssel egyidejűleg növekedett az ipari szénszükséglet is, s ez a meglevő bányák termelésének emelését és új bányák megnyitását tette lehetővé. Az iparfejlődés a munkásosztály számbeli növekedését vonta maga után. A munkások többsége az ország fővárosa és egyes iparvidékek nagyüzemeiben dolgozott. Az ország függő helyzete és a világpiacokon jelentkező verseny következtében a magyar dolgozók kizsákmányolása igen nagymértékű, az ipari munkás bére messze elmaradt Európa más kapitalista országaiban fizetett munkabérek mögött. A hazai és a külföldi tőke által kizsákmányolt tömegekre további súlyos terheket róttak az 1848/49 évi polgári forradalom után megmaradt és továbbélő feudális maradványok : a világi és egyházi kötött nagybirtokok, az arisztokrácia kiváltságai. Lenin mutatott rá, hogy a középkornak ezek a maradványai erősen fékezték a társadalom fejlődését és a proletariátus növekedését.3 A XX. század Magyarországon a kapitalista gazdasági rend válságával köszöntött be. A válság következtében a kezdetben gyors ipari fejlődés lelassult és a fogyasztás egy időre a múlt századvégi színvonal alá süllyedt. A hitelélet pangott s az 1904/5-ös év gyenge mezőgazdasági termése tovább rontotta az ország gazdasági helyzetét. A dolgozó tömegek életszínvonala igen alacsonyra süllyedt. A munkanélküliek száma gyorsan nőtt, az ország legjelentősebb üzemei a válság ^előtti munkáslétszámnak mindössze a felét foglalkoztatták. De nem volt különb a földnélküli parasztok és zsellérek helyzete sem, ezekben az években százezrek hagyták el az országot. Egyidejűleg az ipari munkások, földmunkások és szegényparasztok mozgalmai újult erővel lángoltak fel. Nagyméretű munkanélküli tüntetések, sztrájkok, véres összetűzések mutatták a tömegek egyre fokozódó elégedetlenségét. Az imperializmus korszakának beköszöntése a polgári demokratikus forradalom lehetőségének jobb feltételeit is magával hozta. 1905-ben a Monarchia, a dualista uralkodási rendszer a világháború és az összeomlás előtti legmélyebb válságba jutott, első alkalommal nyílt reális lehetőség 1848/49 félbemaradt művének befejezésére. Az imperializmus felszínre hozta a magyar társadalom hosszú idő óta megoldásra váró problémáit. Ugyanakkor kiéleződtek az osztrák és magyar uralkodó osztályok közötti ellentétek. Az osztrák kormány azt követelte, hogy Magyarország a kiegyezéskor meghatározott mértéken túl is vállaljon részt a Monarchia közös terheiből. Ez a kívánság erős ellenzésre talált a magyar uralkodó osztályok részéről, s az egymást váltogató kormányok nem tudták a kérdést megoldani. Az ellenzéki pártok egyre határozottabban léptek fel függetlenségi és nacionalista jelszavakat hangoztatva. A parlamentarizmus válsága egyre nyilvánvalóbb lett. A lehetetlen helyzet felszámolása céljából az uralkodó feloszlatta a parlamentet és 1905 január 26-ára kiírták a választásokat. Ilyen körülmények között, három nappal a választások előtt, érkezett meg az országba az 1905. januári pétervári »véres« vasárnap híre. A magyar társadalom egészére ezek a hírek nagy hatást gyakoroltak. A magyar dolgozók tömegei és a magyar haladás legjobb harcosai figyelmét már a századfordulótól kezdve magukra vonták az orosz események, az orosz munkások, parasztok és értelmiségiek mozgalmai. A magyar társadalmi és gazdasági fejlődés igen 3 Lenin Művei 18. kötet. Bpest, Szikra, 1955. 369. 1. 5 Századok