Századok – 1955

Tanulmányok - Balázs Béla: A személyes visszaemlékezések felhasználása népi demokráciánk történetének feldolgozásában 882

888 BALÁZS BÊLA nleke, 14 éves kislánya, belehalt a csendőrök vadállati fellépése által okozott izgalmakba. Az internáltak közül számosan németországi koncentrációs táborokban, vagy még Magyarországon fasiszta gyilkosok áldozatául estek, így pl. Kondorosról Mladonyicki Pál, Szarvasról Klucsjár Mihály, Janecskó Pál, Csicsej Pál és Medvegy János, Tótkomlósról Kovács Lajos és Srankó János pusztultak el az internálás alatt. Az lijabb fasiszta terrorhullám további elrettentő hatással volt a néptömegek felé, de végső célját, a baloldal teljes lefejezését, kiirtását elérni nem tudta. A fasiszta terror legsúlyosabb hónapjaiban is a néptömegek -mélyén tovább élt a kommunista mozgalom. 5—10—15 kommunista vagy kommunista érzelmű baloldali ember a csendőrök állandó zaklatásai és megfigyelései közepette is talált rá módot, hogy magánházakban, tanyákon összejöjjön megbeszélni áz eseményeket, meghallgatni a Kossuth-rádió adásait. Gyakran szomszéd községekbe mentek el megbízható helyre rádiót hallgatni és a híreket azután szájról szájra adva terjesztették a szimpatizánsok, a lakosság körében. Megállapítható, hogy a Kossuth-rádió ebben az időszakban a legfontosabb kapocs volt, amely a Kommunista Pártot összefűzte a paraszti tömegekkel és megfelelő tájékoztatást és propagandaanyagot szolgáltatott a helyi kommunistáknak a lakosság felvilágosítására, a németellenes hangulat fokozására, valamint a felszabadulás utáni feladatokra való felkészülésre. A helyi kommunisták vagy kommunista érzelműek képezték azt a magot, amely köré a felszabadulás után a lakosság széles tömegei tömörültek. Ok alakították meg, sokszor már néhány nappal a felszabadulás után, a helyi kommunista pártszervezetet, amely kiinduló pontja és vezetője lett a mind szélesebb rétegeket átfogó demokratikus tömegmozgalomnak, a demokratikus, forradalmi átalakulásoknak. A másik fontos kérdés, amelynek tisztázását, sokoldalú megvilágítását a helyi kommunisták, a volt nemzeti bizottsági tagok visszaemlékezései előmozdították, a felszabadulást követő első napok és hetek eseményeinek lefolyására vonatkozott. Azoknak az elvtársaknak visszaemlékezései alapján, akik a felszabadulás után cselekvő részvevői és irányítói voltak az eseményeknek, pl. a következő kép alakult ki Békéscsaba felszabadulásáról és a felszabadulást követő időszakban lejátszódott átalakulásokról. Békéscsaba 1944. október 6-án szabadult fel. A következő napon már összejöttek a helyi kommunisták és október 8-ára, vasárnapra gyűlés összehívását határozták el a munkásotthonban. A gyűlésen, annak ellenére, hogy csak szájról szájra adott értesítéssel tudták mozgosítani a lakosságot, többszáz ember jelent meg, elsősorban munkások, földmunkások, kisebb számmal kisiparosok, kiskereskedők, értelmiségiek. Míg a munkásotthon udvarán az egybegyűlt tömeg várta a vezetők útmutatásait, a munkásotthon egyik szobájában a régi, JJlegális kommunisták és más baloldali emberek, szakszervezeti vezetők megalakították a kommunista pártszervezetet (az elején Kommunisták Magyarországi Pártjának nevezték) és 11 tagú vezetőséget választottak. A megalakulást rövid vita előzte meg, amelyen az a nézet alakult ki a részvevők között, hogy csak egy munkáspárt alakuljon, a Kommunista Párt. A párt megalakulása után a kommunisták beszédet intéztek a tömeghez, amelyben vázolták a kialakult helyzetet, a vezetők nélkül maradt városban összetorlódott számos problémát. A Vörös Hadsereg segítése, az élet megindítása, a rend és a biztonság megteremtése égető feladatainak haladéktalan megoldására javasolták a tömegnek, hogy válasszon vezetőséget. A tömeg