Századok – 1955
Tanulmányok - Balázs Béla: A személyes visszaemlékezések felhasználása népi demokráciánk történetének feldolgozásában 882
VISSZAEMLÉKEZÉSEK NÉPI DEMOKRÁCIÁNK TÖRTÉNETÉKEK KEZDETEIRE 889 egyhangúan all tagú pártvezetőséget választotta meg a város vezetőségének. A vezetőségben munkások, néhány földmunkás és kisiparos volt, köztük 19-es direktóriumi tagok és volt vörös katonák. Ez a kommunista vezetőgárda rövidesen kiegészült az internálásból hazatért elvtársakkal, Szobek Andrással, Fibpinyi Jánossal és másokkal. Október 9-én a megválasztott vezetőség, úgyis mint pártvezetőség, úgyis mint a város vezetősége, a városházára vonult és megkezdte munkáját. Október 11-én a vezetőség Városi Tanáccsá alakult, elnököt választott, aki a polgármesteri teendőket látta el és meghozta első rendeleteit. A tanács első felhívásában, amelyet falragaszok útján hozott a lakosság tudomására, mint a néphatalom megtestesítője, felszólított mindenkit, hogy 24 órán belül jelentkezzen munkahelyén, felelősséget vállalt a közbiztonságért és szankciókat helyezett kilátásba a rend megszegői ellen. A tanács napok alatt megbízható baloldali emberekből, szakszervezeti tagokból létrehozta a 180 tagú népőrséget, amelynek parancsnoka a régi munkásmozgalmi vezető, Filipinyi János asztalos lett. A városban maradt és munkára jelentkező közigazgatási alkalmazottakat (kb. 40%-a nem menekült el) feleskette a tanácsra és egyiküket polgármesterhelyettessé nevezte ki. A közigazgatás beindítása után, sokszor azzal párhuzamosan egy sor fontos rendeletet hozott a tanács. Lefoglalta az elhagyott üzletekben levő árukészleteket, kinyittatta az első gyógyszertárakat, üzleteket. A helyén maradt két orvoson kívül a fogorvosokat is beállította a legsürgősebb orvosi teendők ellátására. A szovjet katonai parancsnokság gyógyszerekkel járult hozzá az egészségügy megszervezéséhez. A szovjet katonai parancsnokság sürgetésére összehívták a papokat és felszólították az istentiszteletek megkezdésére, — szintén a szovjet katonai parancsnokság szorgalmazására — felkutatták a pedagógusokat és segítettek nekik a tanítás megindításában. Az iskolai padok és felszerelések összeszedésében szovjet katonák is segédkeztek. Október 12-én már megindult az iskolákban a tanítás. A malmokban, üzemekben megbízottakat küldött ki a tanács, akik mozgósították a munkásokat, számbavették a nyersanyag- és árukészleteket és megindították a termelést. Mindezeket a hatalmas, a város életében döntő fontosságú feladatokat szinte napok alatt oldották meg. Párhuzamosan folyt a pártépítés. Már az első napokban kb. kétezren jelentkeztek tagfelvételre. Köztük természetesen voltak meg nem felelő elemek is, de zömükben becsületes munkások és parasztok voltak az első jelentkezők. Bizonyos szektáns tendenciák érvényesülése következtében azonban csak 70—80 tagot vettek fel a jelentkezők közül. Amikor a Kommunista Párt központi kiküldötte, Vas Zoltán, október végén Békéscsabára érkezett, meghozva a Központi Vezetőség direktíváit, már nagy lendülettel kibontakozó tömegmozgalmat talált a városban, amelynek vezetői a helyi kommunisták voltak. A többi pártok csak november végén — december elején, a kommunisták segítségével, kezdtek megalakulni. Decemberben ült össze az első pártközi bizottsági értekezlet és 1945 januárjában alakult meg a nemzeti bizottság, amelynek elnökévé kommunista munkást választottak. Hasonlóképpen zajlottak le az események a megye más községeiben is. Csorvás szintén október 6-án szabadult fel. Már a felszabadulás napjának délutánján összeültek a helyi kommunisták, a földmunkásmozgalom vezetői és »Elöljáróság« néven államhatalmi szervet hoztak létre a község életének az irányítására. Az »Elöljáróság« egy helyén maradt adóhivatali tisztviselőt
