Századok – 1955
Közlemények - Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban 75
84 SARLÓS BÉLA az április 19-i gyűlés, mely a házbérelengedés hangoztatásával kezdődött s antiszemita zavargássá fejlődött. 3. Az április 19-i gyűlés — és a házbérelengedés jelszavának jellege A 19-i gyűlést reakciós pesti ügyvédek szervezték meg : Nagy Ferenc, Pajor István, Parázs Lajos. Nagy Ferenc adta ki a házbérelengedést követelő falragaszt, ő volt a gyűlés első szónoka. Pajor István, a következő szónok már antiszemita jelszavakat hangoztatott. A gyűlésen nem munkások vettek részt, a sztrájkoló munkásoknak semmi közük sem volt ahhoz. Világosan kiderül ez Pajor Istvánnak a már említett vizsgáló bizottsághoz beadott nyilatkozatából : »Nem gyülevész, de mondhatnám uri fajta válogatott nép gyűlt össze a téren« — írta Pajor István. Ez előtt az úri fajta válogatott nép előtt volt olyan hatása Pajor beszédének, hogy a zavargás már magán a gyűlésen megkezdődött.1 3 A gyűlést összehívó falragasz szövegéből megállapítható, hogy a negyedévi házbér elengedése az adott történelmi helyezetben nem forradalmi, hanem ellenforradalmi követelés volt. A falragasz ugyanis a »sors súlyos csapásának« tekinti lényegében a forradalmat, azzal kezdi, hogy »fenséges uralkodó királyunk, földes uraink eddigi jövedelmén« milyen nagy csorba esett, a »folytonos zavargásoknak« tulajdonítja a kereskedők, kézművesek, ügyvédek keresetének megszűnését. Az április közepén fennállott helyzetetet a »röpirat befejező szavai a haza súlyos csapásaként festik le, melyből illő, hogy a háztulajdonosok is kivegyék a részüket, ha már a király és a földesurak is olyan sokat vesztettek. Ugyanilyen szellemben tartotta meg Nagy Ferenc magán a gyűlésen beszédét is — ezt szintén előadta említett nyilatkozatában. De negyedévi házbér elengedése egyáltalán alkalmas-e arra, hogy a kispolgárok anyagi helyezetét valamennyire is megjavítsa? Nyilvánvalóan nem. Arról pedig, hogy sztrájkoló munkásokban miféle hatást válthat ki a király és a földesurak siralmas lielyezetének ecsetelése, úgy gondolom, szükségtelen beszélni. Ez a követelés tehát nem forradalmi jelszó, hanem ürügy volt arra, hogy a kispolgárság reakciós része a forradalmat, a forradalmi mozgalmakat a haza és a sors súlyos csapásának állítsa be. Sem a gyűléshez, sem annak jelszavához semmi köze sem volt a pesti munkásságnak. A gyűlést és a zavargásokat azért szervezte meg a céhreakció és a kispolgárság egyéb reakciós rétege, hogy leszerelje a sztrájkolok kirobbanással fenyegető mozgalmát, ellensúlyozza az április 17-i gyűlést. A céhreakció önmagában gyenge volt a sztrájk letörésére, az árleszállítás! és árrögzítési követeléssel érintett egyéb kispolgári réteggel kellett szövetkeznie. A politikai életben járatlan céhmesterek nem tudtak olyan jelszót találni, mellyel tömegeket állíthattak volna fel a sztrájkmozgalom leszerelésére ; a reakciós ügyvédekben : Nagy Ferenc és társaiban találták meg azokat a vezetőket és szervezőket, akik a fennálló gazdasági nehézségekre támaszkodó és azt meglovagoló házbérelengedés »népszerű« jelszavával és az utána azonnal bedobott antiszemita propagandá-13 A falragasz O. L. 1848—49-es nyomtatványgyűjtemóny és I. M. 1848. álladalmi titkári iratok 36. kútfő alatt található, ugyanitt a vizsgáló bizottság jegyzőkönyvei is.
