Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
* A SZOVJET-MAGYAR KERESKEDELMI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ 6(ff minden ellenséges hírverés ellenére a Szovjetunió pontosan teljesíti fizetési kötelezettségét a tőkés-országokkal szemben. Erről a Külkereskedelmi Intézet említett jelentése a következőket mondja : »Az utóbbi időben a németek megvizsgálták Oroszország fizetőképességét és az ezirányban közzétett kommüniké szerint bizalmatlanságra okot nem találtak. A német gyárak ennélfogva újból megkezdték a néhány héten át szünetelt üzletkötéseket és pedig a szokásos hosszúlejáratú hitel alapján 70%-os birodalmi garanciával.«83 A Szovjetunióval lebonyolítandó üzletek számára a Reichsbank a német magánbankoknak jelentős összegeket bocsátott rendelkezésre. A szovjet vásárlók megbízhatóságáról különböző magyar követségek is jelentést tettek. A berlini követség 1932. április l-i jelentése8 4 pl. megállapítja, hogy a szovjetorosz kormány német üzletekből származó váltókötelezettségeinek eddig pontosan eleget tett. A londoni követség a Külügyminisztérium érdeklődésére 1932. március 31-én azt jelenti, hogy »londoni hivatalos és bankkörök egybehangzó véleménye szerint a szovjet kormány az áruhiteleket még mindig kifizette, tehát valószínű, hogy kötelezettségeinek a jövőben is eleget fog tenni«.8 5 A más országok által lebonyolított nagy üzletek láttán, a gazdasági helyzet kényszerítő körülményeinek hatására, valamint a tőkések követelésére a magyar kormány kénytelen volt foglalkozni a szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok rendezésének kérdésével. 1931. október 16-án a minisztertanács elhatározta, hogy a Külkereskedelmi Intézet képviselőit kiküldi Berlinbe, hogy az ottani szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel tanácskozásokat kezdjenek a szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatokról. A tárgyalásokat 1932 januárjában a Magyar Külkereskedelmi Intézet vezérigazgatója, Koródi Sándor kezdte meg a berlini szovjet kirendeltség egyik munkatársával, Besenovval. Jelentésében Koródi beszámol arról, hogy igen komoly üzleti lehetőségeket lát a Szovjetunióval való áruforgalom kibővítésére. Szovjet részről igen komoly érdeklődés van magyar iparcikkek iránt. 1932 márciusában például a Szovjetunió ajánlatot kért Magyarországtól jelentős mennyiségű mozdony szállítására. A tárgyalások alkalmával a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a szovjet kormány nagyon szívesen veszi a kereskedelmi kapcsolatok megindítására irányuló kezdeményezést, azonban azt követeli, hogy a magyar kormány oldja fel a Szovjetunióval szemben jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedéseit és engedje meg egy szovjet kereskedelmi küldöttség beutazását Magyarországra, amely a helyszínen tanulmányozná az üzleti lehetőségeket. A Szovjetunió különösen gépek, elektromos gyártmányok, valamint néhány mezőgazdasági cikk, mint pl. lucerna, takarmány, zsír és tenyészállatok iránt érdeklődött. A Szovjetunió hajlandó lett volna nagymennyiségű magyar zsírt átvenni 6 havi hitelben dollárváltó ellenében. A berlini tárgyalásokkal párhuzamosan 1932 februárjában Bécsben is kezdődtek tárgyalások magyar üzleti körök és a Deutsch-Russische Naphta GMBH között.8 6 Itt elsősorban a magyar feldolgozó ipar nyersolaj szükségletének ellátásáról folyt a tárgyalás és elvben meg is állapodtak egy kompenzációs szerződés kereteiben. A Szovjet-83 Uo. 84 Uo. 85 Uo. 86 O. L. Küm. gazd. pol. Orosz dosszié. Külker. Intézet 1932. febr. 16-án kelt levele.
