Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
* A SZOVJET-MAGYAR KERESKEDELMI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ 6(ff reiidszért létesített és a hivatalos átszámítási árfolyamnál 25%-kal magasabb ún. »diszkriminációs« árfolyamot alkalmazott a Szovjetunióból származó árubehozatal elszámolásánál, hogy megdrágítsa a szovjet árukat és lehetetlenné tegye azok megvásárlását. A román kormány 1930-ban behozatali tilalmat léptetett életbe minden szovjet árura. Kanada megtiltotta a szovjet szén, azbeszt, fa, szőrme, cellulóz stb. behozatalát. A szovjetek hatodik kongresszusán Molotov leleplezte a »szovjet dömpiug«-ről szóló rágalmakat. Kimutatta, hogy a Szovjetunió árukivitele nem lehet semmi körülmények köpött sem a gazdasági válság oka, már csak azért sem, mert a Szovjetunió kivitele csak 1,9%-kal részesedik a világ összes kivitelében. Azonkívül rámutatott arra, hogy a túltermelési válság és az elhelyezési nehézségek a tőkés országokban éppen azokban a cikkekben jelentkeznek (gépipar, acélipar stb. termékei), amelyeket a Szovjetunió egyáltalán nem exportál. A magyar kormány általános szovjetellenes beállítottságából következik, hogy csatlakozott a Szovjetunió ellen irányuló agressziós gazdasági kampányhoz. A magyar kormánysajtóban egymás után jelentek meg cikkek az állítólagos szovjet dömpingről, főleg az ún. szovjet gabona-dömpingről. A miniszterelnökség sajtóosztályának 1930 október havi jelentése szerint a kormány a következő szovjetellenes -cikkeket helyezte el a sajtóban : Az orosz szovjet gabona dömpingje, Védelem az orosz dömping ellen, A vörös rémuralom eszköze (orosz dömping), A szovjet gazdálkodás erkölcstelensége. Ezzel a sajtókampánnyal párhuzamosan diszkriminációs intézkedéseket is hoztak. Arra való hivatkozással, hogy a Szovjetunióval nincs kereskedelmi szerződés vagy más megállapodás, a magyar kormány felemelte a vámokat és megtagadta a szovjet áruk behozatalának engedélyezését. A helsinki követség 1930. október 24-i7 1 jelentése megállapítja, hogy Magyarország volt az első ország, amely eleget tett Franciaország ama felszólításának, hogy az ún. szovjet dömpinggel szemben különleges intézkedéseket foganatosítsanak. Az Izvesztija 1930. október 16-án megjelent számában cikket közöl a magyar kormány által életbeléptetett szovjetellenes intézkedésekről. A cikk megállapítja, hogy a magyar kormány — hűen követve a francia kormány útmutatásait — a szovjetellenes hadjáratba erősen bekapcsolódott, hogy segítséget nyújtson egy szovjetellenes blokk létrehozásában. A cikk rámutat arra, hogy az ún. dömpingellenes intézkedéseknek kizárólag politikai jellegük van, hiszen a Szovjetunió Magyarország felé irányuló exportja egészen jelentéktelen, aimak a magyar gazdasági élet alakulása szempontjából semmiféle jelentősége nincsen. Helyesen mutat rá az újság arra, hogy a magyar kormány azért csatlakozott ezekhez az intézkedésekhez, hogy az imperialista országok, elsősorban Franciaország uralkodó köreinek kedvében járjon. Figyelmezteti a cikk a magyar kormányt, hogy akárcsak a többi országgal szemben, a Szovjetunió Magyarországgal szemben is ellenintézkedésekkel válaszol, ami elsősorban abban áll, hogy a Szovjetunió nem ad rendeléseket a magyar iparnak, bár a magyar ipar részéről különleges érdeklődés nyilvánul meg az 5 éves terv létesítményeivel kapcsolatban a Szovjetunióba irányuló ipari export iránt, és a magyar gyárosok szeretnének rendeléseket kapni. Ugyanez a szovjet újság október 17-i számában szintén a szovjetellenes intézkedésekkel foglalkozva megállapítja, hogy a dömpingellenes intézkedés spanyolfal, ami mögött az imperialista hatalmak, elsősorban a francia nagytőke próbálkozása 71 O. L. Küm. gazd. pol. 1930. 3111.
