Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
612 büzäs józsef áll, hogy a Szovjetunió elleni akció jelszava alatt francia vezetéssel szovjetellenes blokkot tákoljon össze Közép-Európában. Ezt a célt szolgálta Flandin francia miniszterelnök látogatása Közép-Európában, többek között Magyarországon is. Flandin a magyar kormánnyal arról tárgyalt, hogyan lehetne Magyarprszágot bevonni a kisantant blokkba, a Szovjetunió ellen. A későbbi események világosan bizonyítják, hogy a francia vezetés alatt álló középeurópai gazdasági blokk egyrészt a francia befolyás megszilárdítását célozta Európának ezen a területén, másrészt pedig azt, hogy ezeket az országokat a Szovjetunió ellen használják fel. A szovjet dömpiiighez való csatlakozás esetében ez teljes mértékben sikerült. A magyar kormány általános szovjetellenes politikájának megfelelően azonnal csatlakozott a francia kezdeményezéshez. A magyar uralkodó osztályok az országgyűlést is felhasználták, hogy folytassák szovjetellcnes támadásaikat. Az országgyűlés képviselőházának 1931. május 8-i ülésén a külügyi tárca költségvetési vitájával kapcsolatban felszólalt Komis Gyula, a Nemzeti Egység Pártjának képviselője, aki — szolgaian ismételve az imperialisták szovjetellenes rágalmait — kijelentette, hogy a Szovjetunió »dömpinggel és minden eszközzel arra törekszik, hogy az egyes államokat belsőleg aláaknázza«.7 2 Felszólította a magyar kormányt,, hogy bojkottálja a Szovjetunióval való kereskedelmet. »Egy lehetőség van itt — mondotta — a világbojkott, a szigorú gazdasági blokád. Ez volna a diplomácia egyedüli becsületbeli kötelessége, ha egyáltalán hisz az emberiség felsőbb missziójában, rendeltetéséhen«.7 3 A képviselőház 1931. június 3-i ülé^én7 4 még az ΟΤΙ pénzügyi nehézségeit is a szovjet dömpinggel hozták összefüggésbe. Kocsán Károly képviselő sötét színekkel ecsetelte a magyar munkanélküliek helyzetét és figyelmeztette az ország közvéleményét, hogy az »orosz dömping ebbe az országba is be akar törni«. A magyar bányászok nyomorát azzal igyekezett magyarázni, hogy a Szovjetunió szenet exportál és azt követelte, hegy »a magyar kormány a dömping betörésétől mentse meg a magyar gazdasági életet«. A szovjet »dömping«-ről szóló rágalmaknak a valósághoz semmi közük sem volt. Milyen »aláaknázásról« lehet szó, amikor Magyarország behozatala a Szovjetunióból 1931-ben 154 000 pengő (az összbehozatal 0,1%-a), 1932-ben 1 521 000 pengő (az összbehozatal 0,5%-a) és 1933-ban 360 000 pengő volt (az összbehozatal 0,1%-a) és a behozatal 80%-ban nyersolajból és azbesztből állott — olyan cikkekből tehát, amelyeket Magyarország nem termelt. Fábián Béla független demokratapárti képviselő az országgyűlés 1931. március 3-i ülésén7 5 szintén gazdasági agresszióval vádolta a Szovjetuniót. Részletesen ismertette a Szovjetunió hatalmas gazdasági fejlődését, hivatkozott arra. hogy Magnitogorszkban cca 4 millió tonna vasat, Cseljabinszkban évi 50 000 darab traktort termelnek, felépítették a Dnyeprosztroj erőművet és ebből ezt a következtetést vonja le : »arra a meggyőződésre jutok, hogy Oroszország nemcsak arra törekszik exportjával, hogy valutát szerezzen, hogy külkereskedelmi mérlegét javítsa, hanem igenis arra, hogy gazdasági forradalmat idézzen elő«. Láthatjuk tehát, hogy a magyar politikusok ebben a 72 Az 1927.évi január hó 25-ére hirdetett országgyűlés Képviselőházának Naplója. 1931. V. 8. XXXIV. k. 32. 1. 73 Uo. 74 Uo. 1931. VI. 3. XXXVII. k. 107. 1. 75 Uo. 1931. III. 3. XXXIV. k. 32. 1.
