Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
-610 BÚZÁS JÓZSEF 1929 1932 Búza és rozs Friss gyümölcs . Búza ós rozsliszt Cukor Vas- és acélrúd .... Vas- és acéllemez . Gépek és készülékek Gyapjúszövet Pamutszövet 601.440 49.240 274.020 120.420 101.860 17.240 16.740 2.300 11.500 196.120 28.130 62.510 17.350 22.020 3.980 2.700 300 8.200 A Szovjetunió és a tőkés országok közötti gazdasági kapcsolatokban ebben az időben két tendencia nyilvánult meg. Egyes tőkés országok a gazdasági pangás, a külkereskedelmi forgalom csökkenésének megakadályozása céljából igyekeztek kiépíteni és kiszélesíteni kereskedelmi kapcsolataikat a válságmentes szovjet piaccal, amelynek külkereskedelmi forgalma éppen a válság legkritikusabb éveiben, 1930-ban és 1931-ben6 9 érte el a legmagasabb színvonalat. Ugyanakkor a tőkés országokban sokszáz milliárd dollár értékű árukészlet feküdt eladhatatlanul és a külkereskedelmi forgalom az 1929. évinek 1/3-ára zuhant, a világpiaci árak soha nem látott alacsony színvonalon voltak. A Szovjetunió volt ebben az időben pl. a világ legnagyobb gépvásárlója és a vezető tőkés országok közül Németország és Anglia ipari, főleg gépkivitelének jelentős részét a Szovjetunióban helyezték el.70 A második tendencia képviselői abban reménykedtek, hogy gazdasági nehézségeiket a Szovjetunió rovására sikerül megoldaniok, és ezért a Szovjetunióval szemben agresszív politikát folytattak. Ε politika fő képviselői az Egyesült Államok, majd később a hitleri Németország voltak. A tőkés országok szovjetellenes hadjáratából nem hiányoztak a gazdasági agresszió eszközei sem. Ez a hadjárat az állítólagos »szovjet dömping« elleni védekezés jelszavával folyt. A tőkés országok politikusai és kormányai azt állították, hogy a gazdasági válságnak az az oka, hogy a Szovjetunió olcsó áron exportálja áruit a tőkés országokba. Ezzel az ürüggyel különböző szovjetellenes gazdaságpolitikai intézkedéseket léptettek életbe. Az Egyesült Államok kormánya 1931. február 10-én különlegesen magas, ún. dömpingellenes vámokat vezetett be a Szovjetunióból származó árukra, majcl pedig behozatali tilalmat rendelt el minden szovjet fatermékre. Franciaország 1930 októberében a szovjet árukra vonatkozóan speciálisan szigorú behozatali 69 A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma (millió rubelben) : Sowjetwirtschaft und Aussenhandel XVI. évfolyam. . 73 Németországnak a »Szovjetunió felé irányuló exportja 1929 és 1931 közölt 2,5-szeresére emelkedett, ugyanakkor 60%-kal csökkent export ja a tőkés országok felé. 1932-ben Németország szerszámgópexportjának 76%-át, mozdonyexportjának 47 %-át, elektromos gép exportjának 47%-át, vizijármű exportjának 51 %-át, hengereltáruexportjának 54%-át helyezte el a Szovjetunióban. Á Szovjetunió részesedése Anglia kivitelében 1929 és 1932 között ötszörösére növekedett. A Szovjetunió az 5 éves terv időszakában több gépet importált, miiit Anglia, Németország, USA, Olaszország és Japán, tehát a vezető imperialista országok együttvéve. 1932-ben a tőkés országok gépexportjának felét a Szovjetunió vásárolta meg. 1927 1928 1929 1930 1931 6.857.5 7.693.5 7.902.8 9.176.8 8.393.0
