Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
* A SZOVJET-MAGYAR KERESKEDELMI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ 6(ff csere alakuljon ki, bármennyire is hasznára vált volna ez az országnak. Horthy és a magyar uralkodó klikk azáltal, hogy megakadályozta a normális kereskedelmet a Szovjetunióval, gazdasági és politikai szempontból egyaránt nagy károkat okozott az országnak. Ténykedésük ezen a téren is ellentétben állott a nemzet érdekeivel, politikájuk e tekintetben is nemzetellenes politika volt. Horthyék ugyanekkor kapcsolatot tartottak az orosz ellenforradalmi elemekkel, akik Európa különböző országaiban kémekként, provokátorokként szolgálták a szovjetellenes politikusokat és kormányokat, többek között kapcsolatot tartottak a Belgrádban élő fehérgárdísta Vrangellel, ami provokatív jellegű volt a Szovjetunióval szemben. A magyar uralkodó klikk szovjetellenes politikája gazdasági vonatkozásban erősödött az 1929—33-as válság idején. Ezek az évek igen szemléltetően mutatták a gazdasági fejlődés két vonalát, egyrészt a Szovjetunióban, másrészt a kapitalista világban. Míg a Szovjetunióban az első ötéves terv grandiózus építkezései nyomán a szovjet gazdaság rohamosan fejlődött, a tőkés országokban a gazdasági élet a hanyatlás, a pusztulás soha nem látott jeleit mutatta. Az 1929—33-as válság súlyosan érintette Magyarország gazdasági életét és külkereskedelmi forgalmát. Az ipari termelés jelentősen visszaesett és különösen a vas- és fémipar, valamint a gépipar termékeinek termelése csökkent erősen. Utóbbiak számára volt különösen fontos, hogy olyan külső piacokat szerezzenek, amelyeken az egyre növekvő árufeleslegeket el lehet helyezni. Az ipari termelés alakulásáról a következő táblázat ad képet (%-ban) : 1929 1930 1931 1932 1933 1934 Ipar összesen 100 — 71,8 63,6 61,5 68,2 Textilipar 100 89,3 79,3 72,0 83,2 94,4 Vas- és fémipar 100 82,1 63,8 49,2 49,2 62,6 Gépipar 100 90,2 55,5 41,2 36,5 47,3 Élelmiszeripar 100 85,9 70,2 67,4 58,7 60,9 A kivitel visszaesése, akárcsak a többi tőkés országban is, Magyarországon is nagyobb volt, mint a termelés visszaesése. Magyarország külkereskedelmi forgalma 1929—1933-ban a következőképpen alakult (millió pengő) : Behozatal Kivitel 1929 1063,7 1038,5 1930 823,4 911,7 1931 539,4 570,4 1932 328,5 334,5 1933 312,6 391,3 A mezőgazdasági kivitelnél is nagyobb mértékben csökkent egyes iparcikkek, főleg a vas- és gépipar, valamint az élelmiszeripar termékeinek kivitele. Néhány mezőgazdasági és iparcikk kivitele 1932-ben 1929-hez viszonyítva a következőképpen csökkent (tonnában) :
