Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
-608 BÚZÁS JÓZSEF »azt hiszi, hogy nem annyira belpolitikai tekintetek voltak irányadók, mint inkább kívülről jövő nyomás volt az, amelynek a magyar kormány engedni volt kénytelen«6 6 a ratifikáció kérdésében. A szovjet követ szerint ezen »nyomás« angol oldalról indulhatott ki Benes sugalmazására, az ő politikája érdekében. Ebből az utalásból arra lehet következtetni, hogy Csehszlovákia, de valószínűleg Románia is diplomáciai lépéseket tett az angol kormánynál, hogy akadályozza meg a magyar-szovjet megállapodás létrejöttét. Nyilvánvaló, hogy mindkét, a kisantanthoz tartozó ország kormánya tisztában volt a szovjet-magyar megállapodás rendkívüli jelentőségével, elsősorban azzal, hogy ez a megállapodás erősíti a magyar kormány külpolitikai helyzetét, ami viszont egyik szomszédos ország kormányának sem állott érdekében. Ennek az alapján gyakorolt tehát az angol és Valószínűleg a francia kormány is nyomást Horthyra és a magyar kormányra, ami végül is a megkötött, szabályosan aláírt megállapodás ratifikálásának meghiúsítását eredményezte. Ha a ratifikálás megtagadásának részletei nem is egészen világosak, annak alapvető okát a megváltozott belső és külpolitikai helyzet bsn kell keresni. Ami a belső helyzetet illeti, a háború utáni válságot felváltotta a kapitalizmus ideiglenes stabilizációja, amely átmenetileg kedvező konjunktúrát eredményezett a gazdasági életben és azt a hiú reményt keltette a tőkés kcrökben, hogy komoly gazdasági megrázkódtatásokra nem fog sor kerülni. Az áruk elhelyezési lehetősége megjavult, a külföld részéről az érdeklődés a magyar áruk iránt növekedett. Gazdasági szempontból a szovjet piac állandó felvevőképessége, a biztos elhelyezési lehetőségek, mint a realizálás nehézségeinek fő megoldási útja nem vetődött fel olyan élesen, mint egy-két évvel azelőtt. A magyar kormány külföldi hiteleket vett fel és különböző rendszabályokkal egyensúlyt a hozta a költségvetést a dolgozók rovására, stabilizálta az ország valutáját. A külföldi kölcsönök felvételének következményeként növekedett az ország külpolitikájában a nyugati imperialista országok befolyása, ami megint csak a szerződés ratifikálása megtagadásának irányában hatott. Ezzel lehetetlenné vált, hogy életbelépjen a Magyarország szempontjából mind gazdasági, mind politikai tekintetben elsőrendű fontossági! szovjetmagyar szerződés. * Az 1924. évi tárgyalások és a szerződés ratifikálásának meghiúsítása után a kapcsolat a szovjet és a magyar kormány között majdnem tíz évig szünetelt. A kereskedelem szabályozására a két ország között semmiféle megállapodás nem jött létre. A külkereskedelmi forgalom minimális volt (lásd melléklet), 1925 és 1929 között zömében abból állt, hogy Magyarország lovakat szállított a Szovjetunióba és cserébe onnan nyersolajat importált.6 7 A Szovjetunióval folytatott külkereskedelmi forgalom Magyarország behozatalának és kivitelének elhanyagolható kis részét tette ki. A szerződésen kívüli állapot, a magas vámok alkalmazása és a magyar kormány általános szovjetellenes politikája lehetetlenné tették, hogy a Szovjetunióval rendszeres, élénk áru-66 M. M. I. Küm. 1925. res. pol. 63. 67 1929-ben például Magyarország ezer darab lovat exportált Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba.
