Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
-604 BÚZÁS JÓZSEF kított két vegyes társaság útján jelentős fogalmat bonyolított le a Szovjetunióval. Ezzel kapcsolatban a Magyar Gyáripar fenti száma megállapítja, hogy ez a két társaság »igen jelentős kereskedelmi haszonra tett szert azáltal, hogy az Ausztriában világpiaci árakon vásárolt iparcikkeket az orosz piacon az ottani áraknak megfelelően jelentős haszonnal tudta értékesíteni«. Később az osztrák-orosz társaság oly jelentős rendeléseket kapott a szovjet kormánytól, hogy azok egy részével a magyar iparhoz fordult.51 Ezen keresztül üzleti megállapodások jöttek létre egyes magyar gyárak és szovjet állami szervek között. A magyar gyárosok egyre következetesebben követelték ilyen körülmények között a kormánytól a kereskedelmi kapcsolatok felvételét a Szovjetunióval. 3. Vita merült fel a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása körül is. A Szovjetunió ragaszkodott általános kereskedelempolitikai elveinek megfelelően ahhoz, hogy a volt cári birodalomhoz tartozó országok, valamint más szomszédos, gazdaságilag elmaradott országok nagyobb előnyöket élvezzenek a Szovjetunióval folytatott kereskedelemből, mint a közép- és nyugateurópai országok, amelyek iparilag fejlettebbek. Ennek megfelelően azt követelte, hogy a szerződésben rögzítsék; hogy a fentemlített csoportba tartqzó országoknak nyújtott kedvezményekre Magyarország nem tarthat igényt. A magyar delegáció ezt a feltételt el is fogadta, az egyenlőség látszatának formális fenntartása érdekében azonban kikötötte, hogy a Magyarország által a szomszédos dunamenti országoknak adott különleges kedvezményekre a Szovjetunió a legnagyobb kedvezmény alapján nem tarthat igényt. Ezt a szovjet delegáció elfogadta. A Szovjetunió továbbá kikötötte azt is, hogy a legnagyobb kedvezmény hatálya alá nem eshetnek azok a különleges kedvezmények (mint pl. vegyestársaságok létesítése), amelyeket a Szovjetunió az egyezmény aláírása előtt egyes tőkés országoknak nyújtott. 4. A magyar delegáció által átnyújtott tervezetnek az a része is sok vitára adott alkalmat, amely a szovjet követség létszámának korlátozását, futárszolgálat korlátozását stb. javasolta. Vita mérült fel azonkívül azzal kapcsolatosan, hogy a magyar delegáció követelte egy olyan pontnak a felvételét, amely szerint a Szovjetunió kötelezi magát arra, hogy Magyarországon semmiféle propagandát nem folytathat. Ezek a vitás kérdések a tárgyalások folyamán akövetkezőképpen rendeződtek : a futárszolgálat korlátozására vonatkozó követelést a magyar delegáció kénytelen volt elejteni. A »propaganda« kérdésében a magyar kormány szintén kénytelen volt megváltoztatni eredeti álláspontját és az erre vonatkozó megállapodásnak az volt a lényege, hogy ez a kérdés ugyan bekerül a szerződésbe, de mindkét fél számára egyformán kötelező érvénnyel. A követségi személyzet korlátozására vonatkozóan kompromisszumos megállapodás történt, amelynek értelmében a szerződésben ez a kérdés nem szerepel, de egy külön bizalmas levélváltásban a Szovjetunió elismeri, hogy a budapesti szovjet követségen tizenegynél több alkalmazottat és háromnál több segéderőt nem . foglalkoztat. Ezzel szemben megállapodás történt arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió kereskedelmi kirendeltségének három alkalmazottja, akik a fenti létszámban bennfoglaltatnak, diplomáciai előjogokat élveznek. A magyar 51 U. o.
