Századok – 1955

Krónika - A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat tudományos ülésszaka hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából (Rév Ágnes) 523

Κ RÓ ΝΊΚΑ 527 Α Kommunista Párt politikája azonban a súlyos helyzetbon is szilárd és hajthatatlan maradt. Megkezdte egy nagy ellentámadás előkészítését s ennek első lépéseként 1946 januárjában visszaverte a jobboldali szociáldemokraták zavartkeltő aknamunkáját. A januári kerületi pártkonferenciák, majd különösen a párt által szervezett és egyre eredményesebb széncsata megmutatták, hogy a munkásosztály felkészült az ellentámadásra, s kész fegyelmezetten követni a pártot. A földhözjuttatott parasztság — a párt felvilágosító munkája hatására — magáévá tette a »Földet vissza nem adunk« jelszót s a munkásosztálynál, a pártnál keresett támaszt a földesúri reakció ellen. A tömegekben megértek az ellentámadás feltételei. A párt február 16-án kiadta az általános ellentámadás akció jelszavát, melynek hatására nagy népmozgalom bontakozott ki. Az előadás konkrét példákon át elemezte a mozgalmakat, melyek során az ország számos városában, községében eltávolították a reakciós tisztviselőket. A továbbiakban az előadó a Baloldali Blokk — a munkásság és szegényparasztság harcos összefogása ez új szervének — megalakulásával, követeléseivel, a Kisgazdapárt balszárnyának a Baloldali Blokkhoz való csatlakozásával és a március 7-i budapesti nagy tüntető megmozdulással foglalkozott. Ez a hatalmas munkásmegmozdulás meghátrálásra kényszerítette a reakciót. A Kommunista Párt vezette ellentámadás győzelemmel végződött : megvédte a földet a reakció támadásától, hatására megindult a közigazgatás megtisztítása a reakciós elemektől, megkezdődött a reakció bomlása, előre haladt az államosítások ügye. A támadás eredményeképpen tovább erősödött a munkásosztály és szegényparasztság szövetsége. Május 28-án délelőtt Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatójának elnökletével folytatódtak az előadások. Li Csen Von, a Koreai Tudományos Akadémia levelezőtagja, a Koreai Népköztársaság küldötte tolmácsolta a koreai történészek üdvözletét és »A koreai történettudomány helyzete« címmel mondott beszámolót. Az előadás bevezető része ismertette, milyen volt Korea helyzete a japán imperialisták megszállása idején. Hangsúlyozta, hogy a hódítók mindenképpen igyekeztek meghamisítani a koreai történelmet, megsemmisíteni a nemzeti hagyományokat, a nemzeti kultúrát ; a koreai népre rá akarták kényszeríteni a »japán szellem«-et. A koreai történettudomány előtt a fejlődés távlatai 1945. augusztus 15-o — az ország felszabadítása — után nyíltak meg. A koreai nép a Koreai Munkapárt vezetése alatt, a Szovjetunió segítségére támaszkodva, megszerezte a hatalmat. Az előadó a koreai történészeknek az elmúlt tíz év során elért eredményeit a következőkben foglalta össze : 1. Nagyrészt feltárták a koreai nép történelmi hagyományait, kulturális örökségét, megvilágították forró hazaszeretetét, kitartó harcát a hódítók és elnyomók ellen. Történelemkönyveket írnak az általános- és középiskolák számára, hogy a koreai történelmet a maga valóságában mutassák be, ezzel is fejlesztve a szocialista hazafiság érzését. 2. Számottevő eredményeket értek el abban a munkában, hogy Korea történetét, mint a termelőerők és termelési viszonyok fejlődésének történetét, mint a dolgozó tömegek történetét dolgozzák fel, hogy a történetírást igazi tudománnyá fejlesszék. Eredményeket értek el a történelemnek, mint az osztályharcok történetének bemutatásában is. 3. Helyesen lejelezték le az imperialisták, s különösen a japán és amerikai imperialisták Korea-ellenes agresszióját. Sok kérdést feltártak a múlt század második felében megindult nemzeti felszabadító harc történetéből is. Az előadó hangsúlyozta, hogy a fenti eredmények elérésében döntő szerepe van a Szovjetunió segítségének, a Koreai Munkapárt bölcs vezetésének, Kim Ir Szen elvtárs tanulmányainak, a marxizmus klasszikusai koreai nyelven kiadott műveinek. Az előadó ezután a koreai történetírás előtt álló legfontosabb feladatokkal foglalkozott. Ε feladatok a következők : rendszeresen kell tanulmányozni Marx—-Engels— Lenin—Sztálin tanításait, valamint Kim Ir Szen elvtárs munkáit, melyek a marxizmust Korea viszonyaira alkalmazzák. Ki kell fejleszteni a koreai nép nemzeti kulturális örökségét, le kell fordítani koreai nyelvre Korea történetének kínai írásjegyekkel feljegyzett forrásait, s ezeket a dolgozók körében népszerűsíteni kell. Gondoskodni kell a Korea történetével foglalkozó kézikönyvek ós tankönyvek összeállításáról. Különös gondot kell fordítani az új- ós legújabbkori történelem, s a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő történetének tanulmányozására. Kérlelhetetlen harcot kell folytatni az idealizmus, a metafizikai szemlélet, az objektivizmus, a kozmopol tizmus és egyéb negatív irányzatok ellen. A legfontosabb feladat, hogy a jövőben egyesülendő koreai népnek az imperialisták hamisításaitól mentes képet nyújtsanak történelméről.