Századok – 1955
Krónika - A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat tudományos ülésszaka hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából (Rév Ágnes) 523
528 KRÓNIKA Befejezésül Li Csen Von a következőket mondotta : Azzal a kívánsággal zárom előadásomat, hogy erősödjék meg a magyar és a koreai nép történészeinek szolidaritása és napról-napra élénkebb legyen köztük a tudományos eredmények kölcsönös kicserélése. Az előadás elhangzása után a hallgatóság kérdéseket tett fel, amelyekre az előadó részletesen válaszolt. Ezután Földi Tamás, a Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtára munkatársának és Ránki György, a Történettudományi Intézet munkatársának »A Szovjetunió gazdasági segítsége az újjáépülő Magyarországnak (1945—1948)« című előadása hangzott el. Az előadás jellemezte hazánk felszabadulás utáni helyzetét, s rámutatott : a dicsőséges Vörös Hadsereg új honfoglalás lehetőségét teremtette meg a magyar nép számára. Az ellenforradalmi rendszer vesztett háborút, szétrombolt nemzetgazdaságot hagyott örökségül a megszülető népi demokráciának. Az újjáépítés hatalmas feladatát a Kommunista Párt vezetésével a magyar dolgozó nép óriási erőfeszítésekkel hajtottavégre. Az újjáépítés sikere azonban nagyrészt a Szovjetunió minden vonalon megnyilvánuló baráti segítségének volt köszönhető. Budapest felszabadítása után az ország újjáépítésének legfontosabb feladata a főváros élelmezésének biztosítása volt. Az ólelmiszerkészletek teljesen elpusztultak és Budapest akkor kb. 800 000 lakosát éhhalál fenyegette. 1945 márciusában ós júliusában a Szovjetunió kb. 20 ezer tonna élelmiszert adott Budapest dolgoöóinak. A Söovjet Hadsereg helyi egységei Győrött, Miskolcon, Sopronban stb. szintén nagyobb menynyiségű élelmiszerre] siettek a nélkülöző lakosság segítségére. Az élelmiszerkérdés végleges megoldásának feltétele a mezőgazdaság helyreállítása volt. A háború idején az állatállomány nagyobb része elpusztult. 1945 nyarán Szovjet Hadsereg mintegy 12 ezer szarvasmarhát és több ezer juhot adott a magyar parasztságnak. A szovjet hatóságok 10 ezer tonna petróleumot ós má? fűtőanyagot is bocsátottak a magyar hatóságok rendelkezésére, amellyel lehetővé kívánták tenni, hogy a megmaradt magyar traktorállomány 100°/0 -ig részt tudjon venni a mezőgazdasági munkálatokban. 1945-ben azonban a búzatermés igen gyenge volt, így az élelmezési kérdés végleges megoldásáról szó sem lehetett. Az 1945—46-os mezőgazdasági évadban az országnak szinte minden járásában az új gazdák jelentős része szovjet katona-lovakkal végeztette el a szántási munkálatokat. A következőkben az előadás a közlekedés és az ipar helyreállításáról szólt. A közlekedési hálózat nagy részét a szovjet műszaki alakulatok helyezték használható állapotba, a vagonok, mozdonyok nagy része azonban elpusztult. A magyar ipar 1945 nyarán számos nehézséggel küzdött, az alapvető ipari nyersanyagokból viszonylag kevés volt. A szinte kilátástalan helyzetben a Szovjetunió gazdasági együttműködési és kölcsönös áruszállítási egyezményt kötött Magyarországgal, s 1945 őszén már meg is indultak a hazánkba szovjet nyersanyagszállít ások, amelyek nehéziparunk nyersanyagszükségletét többékevésbé biztosították. Az egyezmény lehetővé tette azt is, hogy a szintén külföldi nyersanyagra szoruló textilipar szovjet gyapot ós gyapjú bérmunkába történt feldolgozásával jusson hozzá ezekhez a fontos nyersanyagokhoz. A Szovjetunió jelentős előszállításai nagy szerepet játszottak a fiatal népi demokrácia abban az időben legfontosabb feladatának, a stabilizációnak végrehajtásában. 1946 őszén az MKP III. Kongresszusa állást foglalt a népgazdaság helyreállítására és a termelő erők fejlesztésére irányuló gazdasági terv mellett. 1947-ben az MKP politikai sikerei megteremtették a bankok, majd a száz munkáson felüli nagyüzemek államosításának lehetőségét. Az államosítás után meg lehetett kezdeni a tervgazdálkodást. A hároméves terv megvalósítása attól függött, hogy hazai nyersanyagainkon kívül mennyiben tudjuk az ipar szükségletét külföldi nyersanyagokból fedezni. 1947-ben a Szovjetunióval újabb kereskedelmi szerződést kötöttünk. Ez a szerződós biztosította a vas- és fémipar, vegyiipar és textilipar nyersanyag-szükségletét, ezen kívül számos újonnan kifejlődő iparunk számára biztos elhelyezési lehetőséget teremtett. A Szovjetunió 1948 elején felemelte a jóvátételi áruk árát, majd 1948 közepén elengedte a hátralékos jóvátételi összeg 50%-át, s ezzel nagy segítséget adott a népgazdaság fejlesztéséhez. Az 1948-as kereskedelmi szerződés a Szovjetunió és Magyarország közötti áruforgalmat az 1947-es szerződéshez képest 150%-kal emelte. Import vonalon ez is elsősorban a magyar ipar nyersanyag-szükségleteit biztosította, export vonalon számos vonatkozásban több évre előre gondoskodott a magyar nehézipar tervszerű foglalkoztatásáról.
