Századok – 1955
Krónika - A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat tudományos ülésszaka hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából (Rév Ágnes) 523
KRÓNIKA 523 a felszabadulás után megtalálták az utat a marxizmushoz. Ez nem véletlen, annak ellenére, hogy Domanovszky maga élete végéig idegenül állt szemben a marxizmus tanításaival. A nála jóval fiatalabb tanítványok, akiket a forrásokon át az igazság keresetére tanított, éppen a marxizmusban találták meg azt az igazságot, amelyhez Domanovszky Sándor, ha nem is tudta rávezetni, sokban hozzásegítette ó'ket. LEDBEER EMMA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK TIZEDIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A magyar történészek a Magyar Tudományos Akadémia 1955. évi nagygyűlésének keretében tudományos ülésszakon ünnepelték meg hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját. Az ülésszakot, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya és a Magyar Történelmi Társulat közösen rendezett, 1955. május 26—27-ón tartották meg a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó-üléstermében. Az előadások a felszabadulást megelőző időszak, a felszabadulás, valamint az azt követő időszak történetének problémáival foglalkoztak. A május 26-i délelőtti megnyitón és az előadásokon nagy számban vettek részt történészeink. Az elnökségben helyet foglaltak Andics Erzsébet akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke, Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója, G. Fazekas Erzsébet egyetemi tanár, Nemes Dezső, a Szikra vezérigazgatója és a külföldi vendégek közül Li Csen Von, a Koreai Tudományos Akadémia levelező tagja. Az ülésszakot Andics Erzsébet akadémikus nyitotta meg. Megnyitója után — amelyet a Századok jelen száma közöl — G. Fazekas Erzsébet egyetemi tanár »A népi demokratikus forradalom előfeltételei órlelődésónek néhány kérdése Magyarországon a felszabadulás előtt« címmel tartott előadást. Ebben rámutatott arra, hogy a népi demokratikus országok létrejöttének és megszilárdulásának döntő előfeltétele a Szovjetuniónak a fasiszta erőkön aratott világtörténelmi győzelme. A Szovjetunió csapásai következtében a fasizmus igájába hajtott államokban — közöttük Magyarországon — két, ellentétes irányú folyamat indult meg : egyrészt erősödtek a nemzeti ellenállási mozgalmak, másrészt zavar, bomlás indult meg az uralkodó körökben. Az előadó megállapította, hogy ezek a forradalmak polgári demokratikus forradalmak jellegével, nemzeti, antifasiszta, antiimperialista vonásokkal bírtak. Ε forradalmak vezetését az egyes országokban a munkásosztálynak kellett kezébe vennie, mert ez volt az egész antifasiszta harc alapvető mozgató ereje. A legfőbb stratégiai feladat a fasizmus teljes szétzúzása volt. A KMP Központi Bizottsága már 1941. június 28-i ós szeptember 1-i ülésén ennek a stratégiai feladatnak értelmében is hozott határozatokat. A népi demokratikus forradalom első szakaszának egy igen fontos antifeudális feladata is volt, minthogy az említett országokban még éltek feudális maradványok. A nagybirtokrendszernek földosztás útján történő megsemmisítése döntő stratégiai jellegű célkitűzés volt. Alkalmasnak bizonyult arra, hogy megszilárdítsa a munkásosztály által vezetett munkás-paraszt szövetséget. Az előadó azután ismertette a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak 1942 decemberében a KMP által kidolgozott programját, majd rátért azoknak a jelenségeknek jellemzésére, amelyek 1943-ban Magyarországon a forradalmi helyzet érlelődésének előjeleire mutattak. A fasiszta német haderők katonai vereségei — amelyek Németország élelmiszerellátása szempontjából fontos szovjet területek elvesztését eredményezték — odavezettek, hogy a magyar uralkodó osztály az éhségfejadagok csökkentésével igyekezett Magyarországról élelemmel ellátni a német hadsereget . Ennek nyomán természetesen mind a parasztság, mind a munkásság gazdasági helyzete erősen leromlott. Ekkor, 1943-ban behozták a hírhedt Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszert, ismét rögzítették a mezőgazdasági munkások, valamint az ipari munkások béreit. Ezek a rendelkezések tovább csök-13*
