Századok – 1955

Szemle - Liebknecht; Karl: Válogatott beszédek és írások (Ism. Józsa Péter) 512

512. SZEMLE Az 1924 szeptemberében összehívott pártkongresszus előtt egyik főfeladatként az opportunista jobboldali és az individualista, szeparatista baloldali elhajlások felszámolása állott. A kongresszus a párt figyelmét a dolgozók mindennapi harcának irányítására terelte : harcolni a munkanélküliség, a reálbérek csökkenése, a munkanapok meghosszabbítása ellen. A kongresszus határozatban kimondotta, hogy a párt politikai szervezőmunkája ' súlypontjának a gyári sejtekbe kell áthelyeződnie, felszámolva a II. Internacionálé pártjainak szervezeti gyakorlatát, amely szerint a párt fő működési területe a választókörzetekben volt. Ez a kongresszus teremtette meg az illegális szervezeti formákat. »Mindenekelőtt szükséges egy erős illegális pártszervezet kiépítése ... de a pártnak ki kell használni minden legális lehetőséget a munkástömegekkel való kapcsolat erősítésére« — szögezte le a kongresszus határozata. A kongresszuson megvitatták a szakszervezeti-, paraszt- és nemzetiségi kérdéseket is mint a munkásosztály egységének ós szövetségének kérdését. A kommunistáknak aktívan kell dolgozniok a tömegszer mezetekben a dolgozó tömegek bizalmának megnyerése, öntudatosítása és forradalmi nevelése érdekében. A III. kongresszus hatalmas lépést jelentett előre a párt bolsevizálása terén. A III. kongresszus határozataival felvértezve folytatta tovább harcát a RKP. Vezette a munkások egyre erősödő sztrájkharcait. Illegális keretek között is számos forradalmi akciót sikerült véghezvinnie. . · A növekvő elégedetlenséget és a tömegek mind radikálisabb megnyilvánulásait kihasználva, megtévesztő demagóg programjával sikerült kormányra kerülnie a Maniuféle nemzeti parasztpártnak. A RKP leleplezte a tömegek előtt a nemzeti parasztpárt hazug, megtévesztő politikáját. Felvilágosító munkájának és következetes harcának eredményeként a munkás-parasztszövetség jegyében létre jött a Munkás-Paraszt Blokk. A világgazdasági válság kezdetének jelei Romániában már jóval a válság kitörése előtt mutatkoztak. Az ország gazdasági elmaradottsága, az idegen tőke uralma, a feudális maradványok tarkasága olyan helyzetet teremtettek, melyek alkalmassá tették Romániát egy Szovjetunió ellen irányuló háború hídfőjévé. A háborós veszély körülményei között gyűlt össze a RKP IV. kongresszusa 1928 októberében. A kongresszus elemezve az ország gazdasági és politikai helyzetét, a legfőbb feladatként a készülődő háború elleni harcot jelölte meg. A tömegekhez fordult, hogy tiltakozzanak a háború ellen. A párt a Szovjetunióval való barátságot hirdette. Mozgalmat indított a Szovjetunióba való látogatás kieszközlésére. A kongresszus határozatainak rendkívüli jelentősége volt az elkövetkező évek harcainak irányításában. A Romániai Kommunista Párt dukumentumai megmutatják azt a nehéz, de dicsőséges utat, amit a párt megtett. A mult példája ma is lelkes, odaadó, áldozatkész munkára neveli a párt tagjait és a dolgozók széles tömegeit. G. DIÁN ÉVA KARL LIEBKNECHT : VÁLOGATOTT BESZÉDEK ÉS ÍRÁSOK (Budapest, Szikra, 1955. 511 1.) Karl Liebknecht munkáinak magyar nyelvű kiadása a Dietz Verlag kiadásában megjelent kötet alapján készült. (Karl Liebknecht : Ausgewählte Reden. Briefe und Aufsätze. Dietz Verlag, Berlin, 1952), melynek válogatását a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága mellett működő Marx — Engels — Lenin Intézet végezte el. A kötet Liebknecht tevékenységének 15 esztendejét, az első jelentősebb politikai szereplésétől a haláláig eltelt időszakot (1904—1919) öleli fel. Ez a tizenöt év óriási történelmi eseményeket foglal magában. Ekkor bontakozik ki teljes erővel az imperializmus törvényszerűségeinek érvényesülése, ekkor tör ki és zajlik le az első imperialista világháború, jelezvén, hogy kezdetét vette a kapitalizmus általános válsága, ekkor győz a föld egy hatod részén a szocialista forradalom, amely új korszakot nvit az emberiseg történetében. A munkásmozgalomban ez az időszak azt .jelenti, hogy a munkásosztály