Századok – 1955
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Székely György: Konferencia a huszitizmus két elméleti problémájáról 477
482 SZÉKELY GYÖKGY Beszélt Jan Hus harcáról a művészet kultikus és liturgikus funkciója ellen. A huszita oltárképrombolás a művészeti ízlést is segítette megváltoztatni. A vallásos kultuszban szerepet játszó műalkotással szemben a vallási , elem antifeudális felhasználása, illetve a művészet elvilágiasodása jellemzi a huszitizmust. Népies motívumok kapnak egyre nagyobb teret az irodalomban, a huszitaellenes szelleműben is.1 0 R. Urbánek ennek kapcsán a huszitaellenes harc formáinak változására, formai népieskedésére utalt. Jifi Kejf (a Csehszlovák Tudományos Akadémia állam- ós jogtörténeti kabinete) a huszitizmus hatásairól beszélt a jogról, az államról vallott nézetekben.1 1 Javasolta a jogban megmutatkozó feudális visszahatás és a külföldi egyetemek állásfoglalásának kutatását is. A városi és vidéki elkobzott vagyonnal való huszita gazdálkodásra, Valamint a bányavárosok huszitizmussal kapcsolatos állásfoglalására is felhívta a figyelmet. Általános szempontból pedig a királyi hatalom feudális szóttagoltság elleni harcával összefüggésbe hozta a nemzeti államok keletkezését egy sor országban. Csehország XIV—XV. századi gazdaságtörténetének néhány kérdése is felmerült a vitában. Ladislav Hosá/c docens (Brnoi Egyetem) a népesedés kérdéséről szólt, amely a korábbi cseh történetírásban nem kapott megfelelő súlyt. Elutasította Abel nézeteit. Tagadta a XIV. századi pestis cseh- és morvaországi hatását. A XIV. század második felében nőtt Csehország települtsége. Pesák (a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete) a jobbágyterhekről, a jobbágyi és uradalmi termelés viszonyáról beszélt. Hangsútyozta, hogy Csehország nem volt egyöntetű gazdasági egység, az apró feudális gazdaságok válsága mellett fejlettebb egyházi gazdálkodás állt. Jan Durdík (Hadtörténelmi Intézet) a külkereskedelem visszaeséséről folytatott kutatásait ismertette a huszita háborúk időszakából. II. A nemzetiségi kérdés a huszita forradalmi mozgalomban A második napirendi pont bevezető előadását Josej Macek tartotta. Színes, szenvedélyes beszámolója igen élénk vitát váltott ki, a kérdések felvetésének kezdeménye" zóse pedig a konferencia résztvevőinek általános elismerésével találkozott.1 2 J. Macek bevezető szavaiban azt fejtegette, hogyan ábrázolta a nemzeti fejlődést Csehországban a polgári történetírás. Ez megcsonkította a nemzetiségi kérdést a huszita forradalmi mozgalomban és ez utóbbit nacionalistának minősítette (J. Pekar stb.). Pekar maga nacionalista-soviniszta, de kozmopolita is Volt. amennyiben a huszitizmust a német valdens mozgalomból eredeztette. A német történetírásból előbb Höfler szerepét bírálta, majd Bezoldról beszélt, aki egyedül fejtette ki, hogy mindkét nép szegénységé egyaránt résztvett a huszita mozgalomban. A burzsoázia érdekeit szolgáló történetírás nem is oldhatta meg a nemzetiségi kérdés tárgyalását, hiszen szemében a nemzet örök kategória. A helyes tudományos megvilágítást csak a nemzet marxista felfogásával és a kapitalizmus előtti formációkban való fejlődésével összefüggésben lehet megadni. Sztálin nyelvtudományi műve jelentős segítséget nyújt. A cseh nemzetiség (nép) a X. századtól kezdve fejlődik és jellemezte a nyelv, a terület történetileg fejlődő közössége, a lelkialkat részleges közössége. Ezek a kultúra közösségében és a gazdasági élet részleges közössége felé fejlődésben nyilvánultak meg. Az árutermelés és városi gazdaság fejlődésével a gazdasági élet közössége fejlődésének feltótelei is kibontakoztak. A gazdasági közösség megvalósulását természetesen állandóan megakadályozta a gazdasági szétforgácsolódás. A nemzetiség fogalma először territoriális egységet jelentett (már Kosmas krónikájában). Az irodalmi nyelv a XII—XIII. századtól fokozatosan fejlődött, a XIV. században a cseh hivatalos nyelv is. Visszautasította J. Macek azokat a nézeteket, hogy a huszitizmus előtti cseh kultúra elnyomott, ki nem fejlett lett volna, ellenkezőleg, fejlettségét bizonyítják a XV. század elejétől rendszeres cseh nyelvű városi könyvek, IV. Venceltől cseh nyelvű kancelláriai oklevelek. Marx szerint jobban kifejlődött az akkori cseh nyelv, mint a német. Véleményét Tomás Stitny műveire alapította. Macek TM K. Stejslal a konferencián vázolt nézeteit bővebben fejtette ki és bizonyította Husitstvi a umeüí c. előadásában a prágai Károly Egyetem tudományos diákköri ülésszakán, 1954. nov. 29. 11 Jiff Kejf fontos megállapításainak bővebb kifejtését a huszitizmus jogtudományáról s a bírósági bizonyítékok korabeli elméletének huszita bírálatáról tanulmányai nyújtják : Dvë Studie ο husitském právnictví. (Rozpravy Oeskoslovenské Akademie Véd. Rocník 64. Sejit 5. 1954.) 12 Josef Macek igen sok tisztázásra váró fontos problémát felvető előadása némi eltérésseHanuImáriy fem ájában is megjelent : Národnostní otázka ν husitském revolucním hnutí. (őeskoslovenskv Casopis Historic^·), 1955. 1. szám.)
