Századok – 1955

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Székely György: Konferencia a huszitizmus két elméleti problémájáról 477

KONFERENCIA A HUSZITIZMUS Kft Τ ELMÉLETI PROBLÉMÁJÁRÓL 483 ezután utalt a prágai egyetem szerepére a cseh nemzetiség fejlődósében, az egyetemi szervezettel kapcsolatos kutná horai dekrétum jelentőségére e szempontból. A nemzetiség fejlődósének folyamatába ágyazta az első cseh biblia-részfordításokat, a cseh irodalom és dal fejlődését. A cseh polgárság fejlődése a városokban is hozzájárult a cseh összetartozás tudatának erősödéséhez. Ennek szubjektív oldala a csehnyelvűek összetartozásának tudata. J. Macek kiemelte, hogy az osztályharc során fejlődő nemzetiségi öntudat mögött különféle társadalmi erők álltak. A cseh nemzetiség mindig a német feudális urak támadásának nyomása alatt fejlődött (a Német Nemzet Római Birodalma, katolikus egyház német főpapjai) s a XIII. század óta a városokban a német patríciátus túlsúlyával is szembekerült. Ezáltal a cseh nemzetiség fejlődése már a XIV. század eleje óta különleges formákat öltött. A nemesség, a papság és a polgárság körében megerősödött a németellenes irány. így pl. Dalimii a cseh feudális urak szócsöve volt az előretörő német patríciusokkal szemben. Általában az egyes nemzetiségi megnyilvánulások mögött mindig keresni kell az osztályt, csak a huszita mozgalomban lehet össznemzetiségi mozgalomról beszélni. A gazdasági-társadalmi fejlődés hatására ez a németekkel szembeni ellenállás sok pontbán egyesült a forradalmi népmozgalommal. Mindenekelőtt így volt ez a városokban, ahol a cseh kézművesek a szegény néppel együtt vívtak harcot a XIV. század közepétől a német patríciátus ellen. A nemzetiségi érdekekkel leplezte politikai követeléseit a kisnemesség is, amely az országos és udvari hivatalok megszerzésén fáradozott a külföldiekkel szemben, valamint az alsópapság, amelyet a külföldi főpapok félretoltak. A feudális urak osztályköveteléseiket össznemzetiségi célok gyanánt állították be. A nemzetiségi követeléseket ekkor nagyjából azok a társadalmi rétegek emelték, amelyek később a huszita forradalmi mozgalomban koalícióba egyesültek. J. Macek ezután Jan Hus és Prágai Jeromos szerepét emelte ki tárgya szempontjából. Hus művében megnyilvánul a nemzitiségi célok helyes interpretációja,a cseh nyelv és kultúra fejlesztése, a külföldiekhez való viszony helyes szemlélete. A huszitizmusban a nyelvi közösség kerül előtérbe a területtel szemben, ami megfelel a polgárság vezető szerepének a nemességgel szemben a huszita mozgalomban. A forradalmi mozgalom továbbvitte ezt a fejlődést. A patriotizmus az elnyomott osztályok osztályharcával kötődött össze. A nemzetiségi kérdés 1419-ben a szociális problémák mögé került. A hangoztatott nemzetiségi követelések (hivatalok elfoglalása) az alsóbb nemesség igényeit tolmácsolják ; az antifeudális népi mozgalomnak a feudális rendszer főtámaszait jelentő cseh nagyföldesurakkal kellett megküzdenie. Már ekkor megjelenik a táboritáknál a népi nyelvű művelődés követelése, latin nyelv helyett a köznép cseh nyelvét követelték bevezetni, illetőleg ugyanezt érvényesíteni német vagy lengyel viszonylatban is. 1419- 20 fordulójáig a nemzetiségi követelmény fennáll, de nem lépett előtérbe. Fordulat állott be 1420-ban Zsigmond keresztes hadának támadásakor : a nemzetközi és mindenekelőtt, német feudális úri reakció egyesült ereje ellen az összes huszita erők egyesültek, Prága veszélyeztetése nagy szerepet játszott ebben. A haza megvédésével a nemzeti védelmi harc lép előtérbe a huszitizmusban. 1420 tehát hatalmas fejlődés a nemzetiségi kérdésben : már nemcsak feudális és polgári, hanem össznemzetiségi követelések. A radikális elemek élrekerülésével elmélyült a patriotizmus, bár a német feudális urak támadásainak továbbfolytatódásával a nemzeti védelmi jelleg 1420 után is előtérben maradt. Zsigmond bűntetteit, mint a csehül beszélő emberek ellenieket bólyegzik meg. Zizka felhívásai visszatértek a nemzetiségi hagyományhoz : Csehország pusztítói ellen hívta össze seregét. Vavrinec ζ Bfezova egészen perszonifikálta Csehországot. Zizka az összes osztályokat s a »jó cseheket« hívta harcba.^de seregében lengyelek is voltak). A diadalmas külföldi hadjáratok idején sem szűnt meg a huszita ideológia honvédő jellege. Ennek legmagasabb pontja a domazlicei győzelemről szóló dalban van. Ε győzelemhez ismét a cseh nyelv védelmére hívták, az embereket. Előadása következő részében Macek azt elemezte, hogyan élt vissza a cseh nemzetiség érdekeinek jelszavával a cseh reakció a maga céljainak alátámasztására, a szegény nép ellen. A szekták elleni harcban pl. a Maj estas Carolina àzt hangoztatta, hogy a külföldi jövevények eretnekek, Csehország népe hívő és keresztény. A főpapok szerint a valdensek németek, a cseheknek nincs közük hozzá. A valóságban már a huszitaelőtti időkben egyesítette a népi eretnekség Csehországban a cseh és német nemzetiséget. A husziták elől megszökött főpapok írásaikban panaszkodtak Csehország pusztulása, Prága veszedelme miatt, összehasonlítva a menekülésük előtti »virágzás«-sal. Hamis hazafias jelszavakat a polgári ellenzék is használt fel a táboriták, a mezei hadsereg elleni harcban. A prágai kelyhes egyetemi magisterek, Jan Pribram megállapításai szerint csehnek nem szabad, cseh ellen harcolnia, a háború célja a haza és a honfitársak megvédése lehet a hazát támadó külföldiek ellen. Céljuk a gazdag cseh polgárság és a cseh feudális urak védelme a tömegekkel szemben. Pribram nemzetiségi köntösbe