Századok – 1955
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Székely György: Konferencia a huszitizmus két elméleti problémájáról 477
KONFERENCIA A HUSZITIZMUS Kft Τ ELMÉLETI PROBLÉMÁJÁRÓL 481 feudális harcot nemzetiségi elemekkel szőtte át Szlovákiában ; a forradalmi mozgalom nemzetközi jellegű, amit csak a marxista történetírás képes feltárni ; a huszita háborúk hozzájárultak a némát agresszió gyengítéséhez ; a huszitizmus és a Csehországban élenjáró nemzeti egyház előmozdította az általános európai reformációt ; a huszita mozgalom komoly szerepet játszott a művészet és gondolkozás, az új, szabad társadalmi gondolat fejlődésében ; a huszita hadművészet kiemelkedő hatású a hadművészet haladásában. Utóbb Ozolin elvtárs javasolta a bevezető tanulmányban az egységes eljárás elkerülését, a vitatott problémák kihagyását és további tisztázását. Azokat á konkrét kérdéseket kell tárgyalnia a bevezető tanulmánynak, amelyek megnyugtatóan tisztázódtak, mint az osztályharc kiéleződése, a parasztság helyzetének romlása, városon belüli ellentétek, centralizáció. A huszita forradalmi mozgalom és a német reformáció különbségeit taglalta Robert Kalivoda (a Csehszlovák Tudományos Akadémia filozófiai kabinete). A huszitizmus előtti és huszita korszakban nincs szó kapitalista elemekről, ezért a huszita mozgalomban nem lehet polgári forradalmat sejteni. Viszont a XVI. század eleji Németországban már vannak szórványos kapitalista jelenségek, ezért írhatta Engels a reformásiót polgári forradalomnk. Viszont a polgárság szerepe nagyobb volt a huszita mozgalomban (hosszú időig hagomón a polgári ellenzék), mint a német parasztháborúban. A reformÍ3ió előzményét alkotó huszita ideológiában lehet polgári elemeket felfedezni. Az első napirendi pont álta4 ános vitájára válaszolva Kavka elvtárs abban összegezte a vita eredményét, hogy nem lehet mindenütt általánosítani Európában a feudalizmus válságát, s nem is lehet a feudális rendszer válságának felfogni. A feudalizmus így értelmezett válságának több szakasza van, a vitatott periódus az első fázis. Ez Nyugat-Európában és Csehországbán a XIV. századra esik, Lengyelországban ós másutt későbbre. A kelet-európai eltérő vonásokat is fel kell tehát tüntetnie a bevezető fejezetnek, s a következő tanulmányok fogják kifejteni az országonkénti speciális vonásokat. A vita résztvevői felszólalásaikban részletesen ismertették az egyes országok speciális fejlődési problémáit, illetőleg a történettudomány egyes ágainak a feudalizmus válságához kapcsolódó állásfoglalását. E. Maleczyúska a lengyelországi árutermelés kérdéseiről beszélt a XV. században. A pónzjáradék általános bevezetéséért folyó harc ott ekkor lényeges. A gazdasági viszonyok konkrét elemzéséből kel} kiindulni, s a tárgyalást a század derekáig elvezetni. Székely felszólalásában részletesen ismertette a jobbágyság és a városi népesség helyzetét és harcát a huszitizmus visszhangjának előestéjén Magyarországon. 1437 és 1514 összefüggéseivel ós különbségeivel foglalkozott ezután. Kiemelte a mezővárosi fejlődés fontosságát a magyar nép történetében. Mint. fokozott feladatot jelölte meg a magyar, történetírásban a városfejlődés kutatását, hiszen a magyar marxista kutatásnak e téren nincsenek olyan polgári eredmények felhasználására lehetőségei, mint a csehnek.9 Kavka referátumával összefüggésben utált a XIV. század elején Budán is jelentkező éles pápaságellenes állásfoglalásra, a fő- ós alsópapság hazai ellentéteire és a társadalomkritika és feudális apológia szerepét egyaránt betöltő Fere'nc-legenda fordításra, a magyar bibliafordítás előzményeire. L. Demeny a görögkeleti — huszita kapcsolatok speciális okait fejtegette egyfelől Erdély néptömegeinek, másfelől a moldovai központi hatalom és a huszitizmus pozitív kapcsolatának szempontjából. Ismertette az erdélyi ós moldovai társadalmi fejlődés eltéréseit és összefüggéseit, cáfolta a polgári történetírás soviniszta hamisításait. A marxista kutatás újabb eredményei alapján taglalta á városfejlődés társadalmi-gazdasági ós etnikai problémáit Erdélyben. Az· egyházi nagybirtok ós a térítő pápai hátalom szerepével a különböző társadalmi erők egyházellenes tömörülését magyarázta meg. Α. I. Ozolin a százéves háború korabeli Franciaország speciális kérdéseire is kitért felszólalásában. H. Köpstein a huszitizmus hatásairól beszélt a feudális német hadművészetben. A cseh huszitizmusnak a német ántifeudális erőkkel összeolvadását (1460-as évek) mint a feudalizmus elleni harc magasabb, fokra emelkedését jellemezte. Több felszólalás a huszita forradalmi mozgalom ideológiai, a felépítménnyel összefüggő kérdéseit állította előtérbe. V. Husa annak leszögezése mellett, hogy a felszabadulás után mennyire helyes volt a huszita forradalmi mozgalom azelőtt elhanyagolt gazdasági alapjainak kidolgozása, rámutatott a huszitizmus olyan tényezőinek nem kielégítő vizsgálatára, mint a honvédő jelleg, a pápaság elleni küzdelem. R. Urbánek is nagyobb súlyt kívánt az ideológiai kérdéseknek. Karel Stejskal (a Csehszlovák Tudományos Akadémiai művészetelméleti és -történeti kabinete) azt fejtegette, hogy a huszitizmus lényegében világi mozgalom, fontos tényező az ember ideológiai felszabadításában. " B. MendI már az 1920-as években felfigyeltaz európai városfejlődés XIV. századi társadalmi problémáira. Vö. Sooiálnl krise a zápasy ve mgstech 14. vïku. (C. C. H. 30.évfolyam.)
