Századok – 1955
Közlemények - Dolmányos István: A dekabrista felkelés magyarországi emlékei 425
A DEKA Bill STA FELKELÉS MAGYARORSZÁGI EMLÉKEI 447 A reformkor időszakából említésre méltó még Setéth Károly »A muszka kérdéshez« című kéziratos dolgozata. A többi közt ezt írta Oroszországról : »Azon hírek a többszörös Katonai összeesküvésekről bizonyára nem egészen alaptalanok, a számos katonai szökdösések bebizonyultak. De legjobban charakterizálja bell állapotát Moska országnak, hogy tíz év folytán 1825—1838-ig Száz és húszezer egyén küldetett Szibériába.« Másutt érdekes módon nyilatkozik Oroszország belső társadalmi ellentéteiről »Moska gyengeségének okai : A leigazásra alapított Uralom ; A' neki keseredett alattvalói ellenszenvének többsége, a kormány és a nép közti egyetértésnek hijánya, számtalan példái a Szerencsés Palotai és Katonalaki forradalmaknak.«107 Ε sorok mutatják, hogy Magyarországon jól ismerték a dekabristákra zúdított megpróbáltatásokat. Setéth Károlynál azonban az a baj, hogy helyes megállapításaiból helytelen következtetéseket vont le. Dolgozata végül is nacionalista, szlávellenes uszításba fullad. — Néhány olyan adatot tehát fel tudunk mutatni a reformkorszakból, amelyek hellyel-közzel helyes felismeréseket tartalmaznak a dekabrista mozgalommal kapcsolatban. Ennek ellenére ebben az időszakban nem akadt senki, aki Széchenyi 1826-ban papírra vetett állásfoglalásán felülemelkedett volna. S ez azért volt így, azért nem keltett Magyarországon a dekabrista felkelés már 1826-ban és azután sem széles gyűrűzést a politikai élet .vizén, mert forradalmi tettük útmutatása lényegében forradalmárok nélküli korban találta hazánkat. A dekabrista mozgalom magyarországi emlékeinek egyik sajátossága, hogy a később porondra lépett forradalmi nemzedék utólag merített erőt a felkelés tanulságaiból. Méghozzá nem a forradalmi harc időszakában, hanem annak bukása után. A dekabrista mozgalom története a dicsőséges bukás és az üldöztetés hősies elviselésének példatára lett a magyar emigráció legjobbjai szemében. Voltak forradalmak, amelyek győzelmükkel hatottak népünk nagy fiaira, a dekabrista felkelés főleg bukásában, erkölcsi útmutatásaiban volt nálunk nagyhatású.108 így fordult a dekabristák emléke felé Pulszky Ferenc is. Hagyatékában több irat tanúskodik arról, hogy forró megbecsüléssel adózott tetteiknek. Magánál őrizte, sőt angolra fordította Rilejev »Vojnarovszkij« című versét.10J Néhány tanulmányt is írt az orösz forradalmi mozgalom fejlődéséről. A »Young Russia« és a »Russian life to Society« című kisebb dolgozatok mellett iratai között találjuk a »The Exiles« című munkáját, amelynek első részében összefoglalta a dekabristák történetét.110 A második rész a száműzöttek életét vázolja. Meleg, baráti hangon^ írt róluk, szinte azonosult hőseivel. Élesen elítélte a cárizmus politikáját. így tehát Pulszky gyökeresen másként tekintett a mozgalomra, mint a magyar polgári történészek nemzedékei. A dolgozat igazán megérdemelné, hogy magyar nyelven is napvilágot lásson. Az említett tanulmányok mellett ránkmaradt az oroszországi nemzetiségi kérdésről írt nagyobblélekzetű, igen alapos előtanulmányokat bizonyító cikke is (»Russian Nationalities«). Pulszkyt a dekabrista felkelés történetével való megismerkedés még 107 Országos Széchényi Könyvtár kézirattára. Quart. Hung. 1513. ff. 15—16. A dolgozat egy külföldön megjelent munka függeléke volt (1845). los Itt most kizárólag a dekabrista felkelés haladó szempontból való későbbi taglalásáról kívánunk szólani. A reakciós utóvisszhangot már a historiográfiai áttekintésben vázoltuk. 109 Országos Széchényi Könvvtár kézirattára. Quart. Angl. 19. 110 Uo.