Századok – 1955
Közlemények - Dolmányos István: A dekabrista felkelés magyarországi emlékei 425
446 DOLMÁNYOS ISTVÁN" ismertetés sem Toldy Ferenc tollából.10 3 Az orosz élet iránti érdeklődés tehát szemlátomást növekedett. Természetes, ez nemcsak a dekabrista felkelés hírének következménye volt. A gazdasági élet fejlődésével ebben a korban kezdtek lehullni végleg az országok között álló feudális korlátozottság falai. Az osztrák külpolitika iránya is elősegítette az orosz élet megismerése felé vezető első lépéseket. S ez a folyamat már a század eleje óta megfigyelhető hazánkban. Azonban a tények azt bizonyítják, hogy e fejlődés a dekabrista felkelés hírének vételekor nagy lökést kapott s jelentősen meggy or suit.101 III Figyelemreméltó a felkelés utóvisszhangja. Már 1832-ben, Szüágyi Ferenc »Klio«-jában megemlítette a dekabrista felkelést. Egyáltalán nem szimpatizált a mozgalommal (ez érthető is a »Hóra-világ« későbbi szerzőjénél), mégis jelentős felismerésre jutott, amikor megállapította, hogy a dekabrista felkelés >>a' despotizmus classicus földjén, még nem látott példája volt a' constitutziókra csélzó mozgásoknak«.10 5 A dekabristák és a haladás oroszországi képviselőinek kíméletlen üldözéséről ekkortájt kezdtek hírek jönni Magyarországra. Hatásukra Kisfaludy Sándor együttérző verset üt »Egy utazónak sorai orosz-országból« címmel. Ebben így jellemezte az orosz állapotokat : »A lelkes, elmés, és erős Emberek állapota olyan itt Mint egy oroszláné, kit egy Nagy vas-kalitka zárva, fogva tart ; <<106 103 Toldy Ferenc: Orosz poézis. Tudományos Gyűjtemény, X. k. 1828. 105—114. 1. 104 A közérdeklődés ezen hullámának segítségével, ebben az időszakban kezdett megismerkedni Széchenyi, Kossuth, Táncsics és a többi fiatal politikus az orosz nép múltjával és akkori jelenével. Széchenyi naplóbejegyzései szüntelenül tanúsítják, milyen alaposan foglalkozott az orosz kérdésekkel. Kifejtette nézeteit az orosz külpolitikáról (Naplói, III. k. 155. l.),majd a»Hitel«-ben többek között Nagy Péter példájával búzdított hazánk felemelésére. Később keleti utazásai idején foglalkozott behatóbban az orosz külpolitika fejleményeivel. (Waldstein János naplója keleti utazásáról. Itt található Széchenyi naplója is. Szekfü Gyula előszavával". Közreadta Kálnoky Hugo, Budapest.) Könyvtárában gyűjteni kezdte az orosz vonatkozású könyveket is. (Lásd Bártfai Szabó László: Gr. Széchenyi István könyvtára c. munkáját. Bpest, 1923.) Kossuth Lajos is ekkor kezdte elsajátítani Oroszországra vonatkozó későbbi alapos ismereteit. S amikor a Pesti Hírlapban harcbaszállt a magyar ipar megteremtéséért, akkor az orosz ipari fejlődést állította népünk elé követendő példaképpen. (». . . az orosz manufacturák miatt fog egykor Anglia, az északi óriással Ázsiában életrehalálra küzdeni, s azon bizakodás, melylyel az európai müiparos nemzetek az orosz manufacturák emelkedését gáncsolják, mutatja világosabban, mint valami, hogy az autocrator (t. i. I. Péter—D. I.) igen jól számolt ; s ily példával szemünk előtt nem pirulnánk-e hinni, hogy mi örökkön örökre s még tul népes vidékeinken is kárhoztatva lennénk gyáripart hazánkban soha nem látni?« »Nemzetgazdasági kombinátiók« Pesti Hirlap. 1842. 113. sz.) Táncsics Mihály is alaposan tanulmányozni kezdte az orosz történelmet. Tanúskodik erről később írt »Általános Világtörténelme«. Ebben jelentős helyet szentelt az orosz történelem eseményeinek és igen lelkesen írt I. Péterről. Mindezek azonban már egyéb tanulmányok témájául kínálkoznak. Itt csak a figyelmet szerettük volna reájuk irányítani. 105 Klio. Históriai 'Sebkönyv. I. esztendő. Kolo'sváron, 1832. 1Ö9. 1. 106 Minden Munkái, II. k'. 1892. 26—27. 1. Később »Egy czár a tükör előtt« című versében gúnyolta a cárizmust. Uo., 37. 1. Egyik levelében pedig a cenzúra magyarországi nyomásával kapcsolatban ezt írta : »Majdnem azt kell már az embernek Magyar Országban gondolnia, hogy Oroszországgá akar változni.« Mezőkövesdi Ujfalussy Sándor Emlékiratai. Közreadta dr. Gyalui F. Bpest, 1941. 245. 1.
